Október 23 óta látható az amerikai mozikban a Steve Jobs című film, amely az Apple alapítójáról szól. Magyarországon 2016 januárjában lesz a bemutató.
Steve Jobs a technológia istensége volt, imádták a komputer megszállottai, a marketing gurui, a Wall Street és az újságírók. 2011-ben bekövetkezett halála hatalmas űrt hagyott egy olyan szektorban, amely alapvető fontosságú nemcsak az amerikai gazdaság, hanem az egész világ fejlődése számára is - írja a La Stampa, amely értékeli a szektor jelenlegi helyzetét.
Négy év telt el azóta és ez hosszú idő a technológiai információban. Azóta olyan nagyok érkeztek a közösségi honlapok piacának élére, mint a Facebook és a Twitter és a világ tanúja lehetett a „megosztás gazdasága” kialakulásának, amelyet az Ubertaxik és az Airbnb bérlakásai személyesítenek meg. Új ipar született, a pénzügyi technológia”, ame1y forradalmasítani akarja a módot, ahogy az emberek takarékoskodnak, beruháznak, pénzüket költik. A Silicon Valleyban egy soha nem látott tőkebeáramlás ad lehetőséget a technológia új milliárdos rétegének, amelynek még nincs sok tapasztalata. Hiányzik egy “ apafigura”, egy idősebb személy, aki vonatkozási pont lehetne, ösztönző és példa a húszévesek számára, akik új Google-okat, Microsoftokat, Apple-ket akarnak létrehozni.
Jobs több, mint egy évtizedig betöltötte ezt a szerepet. Aki ismeri az életrajzát és megnézi a filmet, amelyet Danny Boyle, A gettómilliomos rendezője készített, azonnal észreveszi benne az iróniát: egy örökbefogadott ember, akinek viharos kapcsolata volt a lányával, egy egész ipar apjává lett. Inspirálta nemcsak olyan utódait, mint Tim Cook-ot, az Apple jelenlegi vezérigazgatóját, de a fiatalabb vállalkozók generációit Mark Zuckerbergtől, a Facebook vezetőjétől a Twitter Jack Dorsey-éig és az Uber Travis Kalackjáig.
Aki a Silicon Valley-ben jár, meglepődve konstatálhatja, hogy mennyi fiatal vállalkozó öltözik ma is úgy, mint Steve Jobs: fekete garbó, farmernadrág, tornacipő. Butaságnak tűnik, de az amerikai kapitalizmus egyik alapvető tényezőjének tünete, hogy a vállalkozó nem teremtődik a laboratóriumokban, a Wall Street felhőkarcolóiban, de még a híres egyetemeken sem. Az olyan zsenik,mint Jobs akkor nőnek, ha a rendszer lehetővé teszi számukra, hogy szabadon lélegezhessenek, ha találnak olyan beruházót, aki kész pénzt adni új ötletekért, nem kipróbált és kockázatos ötletekért. És ha olyan példaképek, akik inspirálnak másokat, akik olyan emberek, mint ő, akinek sikerült felkerülnie a csúcsra.
És ki lehet jobb példa, mint az az ember, aki egy egész bonyolult és misztikus tudományágat változtatott a felnőttek játékszerévé? Egy ember, aki a számítógép-tudományt tette embermilliárdok asztalára, térdére? Akinek rögeszméje volt, hogy a technológia lehet olyan szép, mint amilyen jó?
Nem számit, hogy száraz ember volt, önimádó és arrogáns, mint amilyennek látjuk Boyle filmjében. Az amerikai álom egy változata volt, amelyben mindenki tud pénzt csinálni, megcsinálni a szerencséjét és- miért is ne- akár Apple-t alapítani.
A vágy egy példaképkövetésére azonban nem korlátozódik a technológia területére. Elég utalni a sok ügyvezető igazgatóra, akik még mindig Jack Welch-re, a 80-as- 90-es évek General Electric legendás fejére figyelnek, vagy azokra a menedzserekre, akik Warren Buffett minden mozdulatát tanulmányozzák.
A probléma, hogy Jobs már nincs. Igaz, sok önjelölt van a trónra, köztük Zuckerberg, Sergey Brin és Larry Page a Google-tól, Dorsey, Kalanick . . . De egyiknek sem sikerült meggyőznie a Wall Street-et arról, hogy minden kártya a kezében van ahhoz, hogy folytatni tudja Jobs munkáját.
Boyle filmjét sok kritika éri Jobs barátai részéről, akik szerint dramatizálja és kérlelhetetlenül rámutat a hibáira. Ezzel együtt - írja a La Stampa - a pillanat nagyon kényes az információs technológia számára, mert miután annyi pénzt kaptak a beruházóktól, a piactól olyan társaságok, mint az Uber, az Airbnb és az érettebb Twitter, igazolniuk kellene, hogy rászolgáltak erős, stabil és fenntartható eredményekkel. A Wall Streeten és a Silicon Valleyben a hasznos a kellemessel csak akkor egyesül, ha van haszon. És nem világos, hogy a mai nagy remények dollárrá változnak-e holnap. Ebben az értelemben a komputer kettős racionalitására épített iparnak szüksége van egy új messiásra.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
