Írolvasgondol

Mi fenyegetjük őket, vagy ők bennünket? 2015-ben megdőlt az utóbbi 15 év rekordja: 98 nem provokált cápatámadás történt, ebből hat végzetesnek bizonyult a megtámadott emberek számára.

Az adatokat az International Shark Attack File (ISAF) szolgáltatta, amely az egész világ kutatóinak közléseit őrzi a floridai egyetem adatbankjában 1953 óta.

Felmerül a kérdés: egyre veszélyesebbé válnak a cápák?

Alessandro di Maddalena, aki három év óta a dél-afrikai False Bay-ben tanulmányozza a cápákat, ezt határozottan cáfolja, véleménye szerint az ISAF adatai megtévesztőek, mert úgy adnak meg számokat, hogy nem vizsgálják az összefüggéseket, így félelmet keltenek. „Spielberg filmje előtt ez a fóbia nem létezett. A cápatámadások száma nem növekszik. Mi kutatók, úgy becsüljük, hogy évente átlag 70 és 120 között van. Ha figyelembe vesszük, hogy a világ népessége megduplázódott és sokkal több a fürdőző, szörföző, búvárkodó, még azt is lehet mondani, hogy arányaiban csökkent.”

Di Maddalena, aki az Apex Shark Expeditions munkatársa és a fehér cápákat regisztráló legnagyobb olasz adatbázis kurátora, vészjelzést ad le: mi emberek, támadjuk meg a cápákat. Az utóbbi 40 év alatt populációjuk 90%-a pusztult el. Ennek fő okai a nem szelektív vadászat, az úgynevezett „melléfogások”, az uszony- és a húspiac, a tengerek szennyezése.

„Ázsiába érkezik az uszony, hozzánk a húst. A FAO szerint Olaszország a harmadik legnagyobb cápahús-importőr. Ráadásul gyakran más halként adják el. A Mediterráneumban ahelyett, hogy az ökoturizmust erősítenék, mint ahogy Dél-Afrika, csaknem mindet kiirtották” – nyilatkozta a kutató a La Repubblicának. Az egyetlen megoldásnak a szelektív halászatot és a szaporodás figyelemmel kísérését tartja. Ugyanakkor a cápák számára felmelegedést nem tartja annyira veszélyesnek, mint a környezetszennyezést. „A cápák akár a 70 éves kort is megérhetnék, de hogyan sikerülne ez nekik, amikor annyi szemetet szednek össze a tengerekben?” – teszi fel a kérdést Di Maddalena.