A kutatók most először találtak egy üstökösön olyan szerves molekulákat, amelyek kétségtelenül nem fertőzésből származnak. Ez az üstökös a C67P/Hurjumov-Geraszimenko volt, amelyről az Európai Űrügynökség szondája, a Rosetta szolgáltatott adatokat.

A szóban forgó molekulák a glicin, amely a legegyszerűbb a húsz aminósav közül, amelyből a proteinek állnak, valamint a foszfor, amely fontos része a sejtek membránjanak.

„Tudtuk, hogy a glicin jelen volt már a naprendszer kialakulásának első fázisában. Nyomait megtaláltuk a meteoritokban és abban az üstökösporban, amelyet a NASA hozott le a Földre 2009-ben” – magyarázta Roberto Battiston, az olasz űrügynökség elnöke.

Az élet keletkezéséről szóló elméletek egyike, hogy a szerves molekulák a bolygókban és az üstökösökben születtek a Nap energiája és a víz segítségével. Aztán a Földre esve azt is „megtermékenyítették”. „Arról jelenleg nagy vita folyik, hogy ezekből a molekulákból keletkezhetett-e élet abban a formájában, amelyet mi ismerünk. De az univerzum méreteit és korát tekintve az élet eléggé elterjedt lehet benne. Azok a folyamatok, amelyeket a Rosetta figyel meg, máshol is előfordulhattak. Tudjuk, hogy a Föld kevésbé speciális, mint hittük. Sok olyan bolygót fedeztünk fel, amelyek ugyanúgy forognak egy csillag körül” – tette hozzá Battiston.