Erősödik bennünk az „abszolút jó” utáni vágy és menekülünk az „igazságutáni” világból. Erre hívja fel a figyelmet a párizsi Ipsos idei „Trend Observer” felmérése, egyben feltárja azokat a stratégiákat, amelyeket az emberek alkalmaznak az „abszolút jó közérzet” eléréséhez.
A felmérés tapasztalatait Thibaut Nguyen, az intézet Friends and Prospective programjának igazgatója összegezte a Le Nouvel Obervateur kérdéseire.
Az intézet másfél évtizede minden évben elvégzi ezt a nemzetközi közvélemény-kutatást. Nem a számszerűség a fontos benne, hanem inkább minőségi jellegű. „Olyan személyekkel foglalkozunk, akiket „Trend sellernek” nevezünk, akik észreveszik az újat, kulturálisan nyitottak, kapcsolatuk van az alkotás világával és véleményt tudnak alkotni az őket körülvevő világról. 25-40 közöttiek és nem tartoznak különleges szakmákhoz. Életmódjuk, hobbijaik, olvasmányaik, szórakozásaik, az új iránti érdeklődésük alapján választjuk ki őket. A többségük városi, mivel az újdonságok elsősorban a városban nyilvánulnak meg. Lehetnek szabadúszók, vagy startupereket. Kérdőíven kell válaszolniuk kétheti életmódjukról” – mondta az igazgató.
„Tíz-tíz embert választunk ki 5-6 országból, ezekhez kapcsoljuk szisztematikusan Franciaországot. Az idén az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Spanyolország, Brazília, Dél-Korea és Kína került sorra. Azért is, mert klienseink, egyes márkák ezekbe az országokba igyekeznek megtelepülni. Megkérdeztük Trend settereinktől, mi motiválja őket, mitől félnek, milyen új termékek fontosak számukra.”
A válaszokból kiderült, hogy napjainkban egy kínai és egy amerikai válasza akár egész közel is kerülhet egymáshoz. Nguyen szerint ez természetes, mivel az internet erősíti egy új világkultúra terjedését. Mindenki hozzájut ugyanazokhoz a márkákhoz, ugyanazokhoz a videókhoz a Youtube-on, az egész világ kommentálhatta Donald Trump megválasztását, a gazdasági és ökológiai válság mindenhol félelmet kelt. Legfeljebb az a mód különbözik az egyes országok esetében, ahogyan foglalkoznak ezekkel a problémákkal..
Az igazgató úgy látja, hogy napjaink egyik jellemzője a támpontok teljes elvesztése. „Nem tudjuk már, hogy mi az igaz, mi a jó. Például azok a személyiségek, akikben nagyon bíztunk, elvesztették hitelüket. Ilyen volt például Dilma Rousseff brazil köztársasági elnök, akit korrupció vádjával fogtak perbe, vagy Pak Dzsun Hje, dél-koreai államfő hasonló ügyek miatt. De ugyanez vonatkozik olyan márkákra, mint a Samsung, amelynek felrobbantak egyes telefonjai, vagy Volkswagen, amely körül a légszennyezési adatok meghamisítása miatt robbant ki botrány két évvel ezelőtt.
Új szó került be a legújabb oxfordi értelmező szótárba, az „utóigazság” (post-truth). Az emberek nem tudják, hogy mi az igaz, mert az információáradatban nagy a szétdaraboltság a tények értelmezése között, túl sok verzió válik ismertté ugyanarról a tényről. Az emberek már nem hisznek az értelmebem sem, azokban az emberekben, akiknek gondolkodniuk kellene és referenciaként kellene szolgálniuk. Az értelem vezetett minket a válságba – vélekednek sokan.”
Thibaut Nguyen szerint az embereknek az a benyomásuk, hogy egy ultrakonfliktusos világban élnek, amelyben elsősorban a hiedelmek konfrontálódnak. Minden téma körül különböző történetek keringenek, amelyek közül választani kellene, hogy az ember megtalálja saját táborát. „New Balance basket-et viselsz? Ez azt jelenti, hogy Trump híve vagy, mert a cég elnöke tett egy nehezen értelmezhető kijelentést Trumpról. És vannak, akik máris elégetik a New Balance-ukat!”
És hogyan reagálnak a felmért emberek erre a világra? „Megpróbálnak elszökni erről az állandó csatamezőről. Erősödik az utóbbi időkben megjelent lassítás, a kikapcsolás jelensége. Az emberek több időt, több teret akarnak maguknak, nemcsak lassítani, hanem védeni is akarják saját magukat. Ehhez három stratégiát alkalmaznak. Menedéket keresnek, egy saját paradicsomot, beleértve a fantáziáltat is. A Trend Settereink egyharmada jelentette ki, hogy el akarja hagyni országát, hogy olyan helyre menjen, ahol önmaga lehet, de legalább jól érezze magát. A megoldás talán egy párhuzamos, virtuális világban is lehet, amit jól illusztrál a Pokemon Go-jelenség is: hogy kivonjam magam a bonyolult valóságból, pokemonokra vadászok. Terjed a Peter Pan-szindróma is mindazokkal, akik régi tárgyakat gyűjtenek, a gyermekkorukhoz, vagy a Disney-hez hasonló világhoz fordulnak. Vagy pedig keresnek egy kört, egy közösséget, amelyben maguk között lehetnek, hogy elkerüljenek minden konfliktust. Ez a kör kialakulhat egy hobbi körül vagy egy zárt helyen, egy csendes kocsmában. A bitcoin, a virtuális pénz is e logika szerint működik. Zárt körökből álló társadalomba érkeztünk.”
Sokan megoldásnak tartják a felsőbb erőkhöz való fordulást is, ezért keresnek mestert, gurut, vagy csupán egy erősebb, intelligensebb személyt, aki vezetni tudja őket. Ez magyarázza a meditáció, a jóga iránti lelkesedést, de a természet, az állatok irántit is. Szükségük van a hitre, akár vallásos, akár hétköznapi értelemben, hogy „abban a világban, amelyben rosszul érzik magukat, megtalálják az abszolút jó érzetét” – mondta végezetül az Ipsos programigazgatója.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
