Az interneten megjelenő álhírek és a dezinformáció különböző hatásai nem befolyásolják meghatározó módon azoknak a politikai véleményét, akik különböző médiumok híreit olvasva a tényeknek jobban megfelelő álláspontot tudnak kialakítani.

A michigani és az oxfordi egyetem kutatói jutottak erre a megállapításra, holott az utóbbi hónapokban, különösen Donald Trump győzelme után ennek éppen az ellenkezőjét bizonygatták és több szolgáltató már lépéseket is tett az álhírek kiszűrésére.

A Google által megrendelt és finanszírozott kutatás keretében 7 ország – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Németország és Spanyolország – 14 ezer internet-felhasználóját kérdezték meg arról, hogy miképpen használják fel a különböző on-line csatornákat a politikai témákról való tájékozódásra.

Több mint 50%-uk elmondta, hogy gyakran használja az on-line-t, de sokszor ellenőrzi több csatornán, hogy igazak-e a híreik. De 80%-uk szkeptikusan fogadja az on-line híreket. Minden felhasználó átlag 4,5 különböző médiumot olvas el, mielőtt kialakítja véleményét. Akit különösen érdekel a politika, az átlagosan 2,3 off-line és 21 on-line forrást néz meg.

72%-ot csak a családdal és a barátokkal folytatott beszélgetések befolyásolnak. 36% olvas olyan híreket, amelyekkel nem ért egyet és kevesebb, mint 20% szüntette meg a barátságot azzal, akivel politikailag nem volt azonos véleményen.

A kutatás a médiumok különböző felhasználási módjairól is állított fel sémákat: az Egyesült Államokban például az emberek „mindenevők”, de nem nagyon keresik a politikai híreket. Franciaországban és Németországban inkább a hagyományos médiumokat részesítik előnyben. Ugyanez érvényes a britekre is. Olaszországban a megkérdezettek több mint a fele tájékozódik a hálón, ugyanez vonatkozik a spanyolokra, és a lengyelekre is. Olaszországban ugyanakkor a mai napig nagy hatása maradt a televíziónak.