A stressz, a fóbiák kezelése, az idősek kognitív képességeinek erősítése, az anorexia és a bulímia kúrálása – a virtuális valóságot nemcsak a videójátékokban lehet alkalmazni, egyre inkább használják terápiaként a pszichológiában és a pszichiátriában.
Nemrég publikáltak erről egy tanulmányt a Harvard Review of Psychiatry-ban. Jessica Mapples-Keller, az Emory egyetem pszichológusa a szerzője. Ő, miután áttanulmányozta a virtuális valósággal foglalkozó összes orvosi kutatást, megállapította, hogy ez a technológia különösen alkalmasnak látszik feszültségek és olyan fóbiák leküzdésére, mint a repülőktől, a tömegtől, vagy a víztől való félelem.
Például a félelem ellen a szembesítés technikáját alkalmazzák, vagyis a képernyőn olyan jelenet rajzolódik ki, amelyről a páciens fél és a jelenet egyre szuggesztívebb lesz. Ráhatási fokát egy terapeuta erősíti vagy gyengíti a páciens reagálása szerint. A szembesítés addig tart, amíg a páciens uralkodni kezd a félelmén.
Olaszország ennek a terápiának a területén élen jár – írja a La Repubblica – A milánói Istituto Auxologico Italiano egyedülálló a világon abban a vonatkozásban, hogy rendelkezik ilyen kezelésre alkalmas két speciális helyiséggel, amelyekben a falakat és a padlózatot szenzorokkal és infravörös sugarakkal ellátott képernyők borítják. A számítógépek kivetítik rájuk a szükséges jelenetet. A páciensnek nem kell különleges, csak egy 3D-s szemüveget feltennie, hogy lássa. 2016-ban kapták meg rá az egészségügyi minisztérium engedélyét, és azóta mintegy 50 pácienst kezeltek itt. Egy 10-15 alkalomból álló kezelés kb. 2 ezer euróba kerül.
Giuseppe Riva, a milánói Katolikus Egyetem tanára, a cyberterápiás kezelések vezetője 120 stresszelt embert kezelt, köztük tanárokat, ápolókat, menedzsereket. A csoport felét virtuális valósággal, a másik felét a kognitív magarartási terápiával. Ez utóbbit jelenleg a leghatásosabb módszernek tartják. A virtuális valósággal kezelt csoportnál a biofeedback technikát alkalmazta. Itt bioszenzorok mérik a páciens szívverését, az izmok feszülését és ezekhez igazítják a virtuális jelenet erősségét. Például, ha erősödik a páciens szívverése, „fenyegetőbbé” változtatják. Például, nagyobb lesz a tűz, hangosabbá válik a vízesés. Ha az illető oldottabb, a kép is szelídebb lesz.
A pácienseknek ezután stresszhelyzeteket kellett megoldaniuk. A pedagógusnak egy panaszkodó szülőt kellett lecsillapítania, az ápolóknak egy igazgatónál kellett reklamálniuük egy beosztási csere miatt, a menedzsernek beosztottját kellett elbocsátania.
„Két nagy eredményt értünk el. Mindkét dajta kezelés, mind a virtuális valóság, mind a kognitív magatartási terápia csökkentette a stresszt, de míg a második csak 0,5%-kal, az első 12%-kal” – magyarázta a pszichológus.
Egy másik kísérletbe 20 olyan idős embert vontak be, akiknek kognitív képességei erősen romlottak. Egy virtuális városban kellett közlekedniük és ez hatékonyabbnak bizonyult a hagyományos terápiánál. Tájékozódási képességük 18%-kal javult. Riva szerint a módszer eredményes lehet a Parkinson- és az Alzheimer-kór kezelésében.
Reményt keltőek az eredmények az anorexia és a bulímia terén is. A páciensek egy része nem hízott vagy fogyott tovább, míg mások visszatértek normális súlyukhoz.
Korai azonban még a virtuális valósággal való kezelés abszolút sikeréről beszélni. Több emberen való kísérletetésre és más területek kipróbálására van még ehhez szükség – mondják a szakorvosok.
Azt is meg kell oldani, hogy több legyen az erre a területre specializálódott terapeuta. Ez a helyzet áll fenn Európa többi országában is, csak az Egyesült Államokban terjedt el széles körben, ahol a kutatást a szövetségi kormány bőkezűen finanszírozza.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
