Írolvasgondol

Göbölyös N. László blogja

Amikor Elvis kilépett a házból

elvis.jpg

„Elvis has just left the building” – Elvis most lépett ki a házból – hangzott el ez a mondat a Király utolsó fellépése után néhány perccel és távozott a helyszínről. Néhány héttel később ez a mondat más értelmet nyert: 1977. augusztus 16-én Elvis Aaron Presley 42 éves korában Memphisben, Graceland nevű birtokán meghalt.

Sok millióan látták róla az utolsó felvételt, amit jobb lenne elfeledni: elhízva, felpuffadva, a millió gyógyszertől elbutítva jelent meg a rock and roll királya.

Minden akkor kezdődött, amikor egy déli, vidéki amerikai fiú, aki country-rádiót és fekete zenét hallgatott, megjelent egy lemezkészítést is vállaló kis memphisi boltban, hogy felvegyen egy dalt, amelyet ajándéknak szánt édesanyjának.

A véletlen szerencse úgy hozta, hogy a bolt alkalmazottjának megtetszett a fiú éneke és megemlítette a főnökének, aki – megint a szerencse – nem volt más, mint Sam Phillips, a Sun Records vezetője, aki olyan fehér énekest keresett, aki “fekete” stílusban énekel.

Elvis 1954. június 6-án jelent meg a stúdióban éretlenül, felkészületlenül, határozatlanul, de lassanként kibontakozott a dal, a That’s Alright, Mama.

Hangtrükkjei, ritmikus vokalizációi tulajdonképpen divatjamúltak voltak, a gospel-iskolában, a memphisi rádióból tanulta őket, de az ő előadásában mégis új irányvonalat jelentettek. Mindezek összevegyítve robbantok. John Lennon szerint „Elvis előtt nem volt semmi.”

Phillips a lemezt először egy helyi rádióhoz vitte el, amely előbb elutasította, mert csak fekete zenét sugárzott. (A faji szegregáció fordítva is működött…). Aztán mégis engedtek a csábításnak. Elvis első koncertje óriási siker volt, telt házzal, sikongó lányokkal. Az ifjú sztár nem is értette. Gitárosa, Scotty Moore magyarázta meg neki, hogy a lábmozgása hozta őket lázba. Elvis ezt örökre az agyába véste.

Egy ideig továbbra is kislemezeket adott ki, amelyeket a rádiók nehezen fogadtak el, mivel a fehér rádióknak túlságosan „feketén” szólt, a feketéknek pedig túl fehér volt…Így aztán elkezdett a koncertek közönségére építeni. Vad és szexis pózokat vett fel, és a nők megőrültek érte.

Elvis színpadi megjelenése volt az első tégla a rock építményében, mozgásában már benne volt mindaz, az évek során kifejlődött a rock-koncerteken. 1955-ös turnéján már hisztérikus jelenetek alakultak ki, ami azért is meglepő, mert országosan nem volt még ismert és nem szerepelt a médiában sem. Spontán jelenség volt, amíg nem találkozott a hirhedt menedzserrel, Tom Parker „ezredessel”, aki meglátta a fiúban az „aranybányát”. Az Elvis-rajongók egy részének a mai napig meggyőződése, hogy Parker és az Elvis körül lebzselő haszonlesők tették őt tönkre. Megint egy Lennon-idézet: „Az udvaroncok ölték meg a Királyt.”

Közben, mivel a lemezek még mindig nem mentek igazán, Phillips szinte bagóért „eladta” Elvist az RCA-nek. 1956 januárjában vették fel az I Got A Womant, majd a Heartbreak Hotelt. A lemez februárban jelent meg, óriási sikert aratott, a slágerlisták történetében először került az élre három különböző kategóriában: a country, a rhythm-and-blues és a pop listán. Ezt még megtetézték az első botrányos, cenzúrázott tv-felvételek. Mert Elvist nem volt elég csak hallgatni. Ahhoz, hogy valaki megértse a forradalmát, látni kellett őt, az arcát, amely egyszerre volt férfias és lányos, a testét, amelyet mintha elektromos áram rángatott volna. Amikor megjelent a Don’t Be Cruel és Love Me Tenger, mítosszá vált az egész világon. Erotikus bálvány lett, angyalarcú bűnös, aki hamar megkapta az „Elvis The Pelvis” becenevet, kihívó csipőmozgása miatt. Amikor 1956. szeptember 5-én megérkezett az Ed Sullivan Show-ba, 53 millióan nézték őt Amerika-szerte.

Hamarosan filmsztár is lett, filmjei többnyire aktuális slágereire épültek, mint például a Jailhouse Rock. Összesen 29 filmben szerepelt, a többségük felejthető, de még Kertész Mihály is irányította őt a Kid Creole-ban.

Elvis Presley minden látszat ellenére nem volt annyira egyszerű természetű: bűnre hajlamos, lázongó lelke együtt élt benne a „mama kedvence”, tisztelettudó, kicsit reakciós szellemmel. Annyira, hogy amikor 1958-ban megkapta behívóját, nemcsak hogy engedelmesen bevonult, hanem kihasználta arra, hogy elterjessze a derék hazafi imázsát. Őrmesteri rangig vitte. Sokak számára itt lett vége a forradalmár Elvisnek és maradtak csak a Király, elhalmozva sikerekkel, megtiszteltetésekkel, örökzöld slágerek tucatjaival a Crying In The Chapeltől a Suspicious Mindig, miközben egyre magányosabb lett Gracelandben, a memphisi maffiának nevezett környezetben. Egészségtelenül táplálkozott, kedvence a mogyoróvajas kenyér és a banán volt, miközben egyre többet drogozott. Mindezek együtt nyílegyenesen vezettek korai halálához. Hangja, stílusa, mozgása azonban olyan iskolát teremtett a rock-zenében, amely a mai napig kikerülhetetlen mindenki számára, aki e rögös pályára lép.

Vajon Elvis Donald Trumpra szavazott volna? Teszi fel a látszólag értelmetlen kérdést a la Stampa a Király halálának évfordulója kapcsán. A torinói lap újságírójának gondolatmenete nem is annyira abszurd, mint gondolnánk.

Elvis abszolút „Mélydélről” jött, Mississipiben született, Tennessee-ben nőtt fel, ott, ahol a demokratákra hagyományosan kevesen szavaznak. Családja ahhoz a fehér, szegény dolgozó osztályhoz tartozott, amely Richard Nixont, Ronald Reagant és Donald Trumpot emelte a Fehér Házig. Mélyen vallásos volt, nem véletlenül készített gospel-felvételeket is.

Magatartása éles ellentétben állt a katonai szolgálat megtagadásáért még világbajnoki címét is elvesztő Muhammad Alival, annak ellenére, hogy 1968-ban élete egyik legszebb felvételét készítette el a faji zavargások hatására In The Ghetto címmel. 1970-ben egyenesen Nixon elnököt kereste fel, hogy felajánja neki önkéntes szolgálatait „az amerikai értékek degenerációja elleni harcban”, összefogva az elnökkel a „kommunista összeesküvés” ellen. Elvis buzgalma még magát az elnököt is meglepte.

A La Stampa szerint lehetetlen nem észrevenni a mai amerikai fehér ember válságával való hasonlóságot Elvis sorsában. Ezt a párhuzamot fedezte fel Eugene Jarecki rendező és mutatta meg a Promised Land című filmjében, amelyben a mai Amerika szemével értékeli a Király útját. Owen Gleiberman a Variety-ben azt írta a film kapcsán, hogy „Az USA belépett a kövér Elvis-korszakba”, amikor már saját legendájában lebeg, miközben önmagát pusztítja.

Presley tehát annak az Amerikának az ikonja volt, akit azok a multikulturalizmustól és relativizmustól identitásukat féltő Trump-szavazók szeretnének feltámasztani. És vele a fehér, kicsit rasszista, moralista, bigott, antikommunista és politikailag inkorrekt Amerikát.

De ne legyünk igazságtalanok Elvissel, hiszen annak idején maga Leonard Bernstein mondta a Time magazinnak adott interjújában, hogy Presley volt a 20.század legnagyobb kulturális hajtóereje és nélküle soha nem lettek volna „60-as évek”. És hívei között ott volt az örök liberális Bill Clinton is, aki azt sem tartotta kizártnak, hogy Elvis halálhíre csupán egy rossz vicc volt - írta a La Stampa.

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Periodista. 2017.08.18. 01:06:58

Soha nem tudott tartósan boldog lenni, ő is a démonaival küzdött örökké. De ő volt a király, egy korszak szimbóluma és zenei irányzat megteremtője.

Skywatcher 2017.08.18. 11:56:06

Love me Tenger? :) De legalább vicces elírás.
Imádom Elvis zenéjét, gyerekkoromban még a filmjeit is láttam, Anyám révén. Talán Freddy mellett őt sajnálom legjobban, hogy korán elment.

Írolvasgondol

Érdekességek a nagyvilágból, élmények és vélemények közvetlen és tágabb környezetemből, szépírói, műfordítói munkáim

Címkék

18+ (12) 19.század (4) 1968 (16) 20.század (5) 60-as évek (5) Afrika (12) afro-amerikaiak (3) agy (22) agykutatás (3) Albert Einstein (4) Alfred Hitchcock (5) állatvilág (56) álmatlanság (3) álom (13) alvás (9) Amazonas (4) Amerika (4) anatómia (3) Anglia (30) Antarktisz (5) antiszemitizmus (4) antropológia (10) árverés (7) ASL (3) Auschwitz (3) Ausztrália (11) Ausztria (10) autó (6) autóipar (4) Ázsia (4) balkezesség (5) Barcelona (3) Beatles (16) béke (5) Belgium (8) best-seller (3) beszéd (6) betegség (6) Bill Gates (5) biológia (60) biztonság (6) blog (16) blues (3) Bob Dylan (3) Boileau-Narcejac (12) boksz (3) boldogság (8) botanika (3) Brazília (7) Brexit (5) bűnözés (6) bűnügy (44) cetfélék (3) Charlie Chaplin (3) Chile (4) ChristianK (19) CIA (4) Claude Monet (3) család (16) Csendes-óceán (6) csillagászat (36) csokoládé (4) Dánia (8) David Bowie (3) Déli-sark (3) demokrácia (6) depresszió (9) digitális (5) digitalizáció (3) diktatúra (5) dinoszauruszok (4) diszkrimináció (5) divat (30) Djabe (11) DNS (10) dohányzás (3) dokumentum (3) dokumentumfilm (8) Donald Trump (8) drog (5) Egészég (6) egészség (92) Egészség (16) egyház (12) Egyiptom (22) elektronika (5) élelmezés (6) élelmiszer (4) élet (42) Élet (3) életkor (3) életminőség (3) Életmód (19) életmód (154) életrajz (5) ellenkultúra (3) elnökválasztás (4) élővilág (14) ember (8) emberiség (3) embrió (4) emlékezet (4) ENSZ (4) építészet (16) erdő (5) erkölcs (6) erőszak (5) erotika (6) érzelem (5) érzelmek (4) Északi-sark (3) Etiópia (3) étrend (5) EU (3) Európa (23) évforduló (55) evolúció (5) Facebook (8) fák (11) farkas (3) fasizmus (8) Federico Fellini (4) fegyver (3) fegyverek (3) felfedezés (3) felmelegedés (4) felmérés (6) fenntarthatóság (12) fenntartható fejlődés (3) fény (5) Ferenc pápa (5) férfi (4) festészet (12) fiatalok (7) film (36) Film (8) filoszemitizmus (8) filozófia (14) Finnország (11) Firenze (3) fizika (9) Föld (23) földönkívüliek (6) Földrajz (4) földrajz (7) földrengés (5) földtörténet (4) forradalom (3) Fotó (8) fotó (12) fotográfia (4) Fotográfia (3) Franciaország (187) Frank Zappa (4) függőség (5) Fukusima (3) futball (9) gasztró (3) gasztronómia (34) gazdaság (18) genetika (13) geológia (32) George Orwell (4) Gina Lollobrigida (3) globális felmelegedés (12) globalizáció (3) Göbölyösné Németh Mária (12) Göbölyös N. László (81) Gondolkodom (7) gondolkodom (48) Google (6) Görögország (6) gravitáció (3) gyász (5) gyerekek (3) gyermek (3) gyermekek (15) gyilkosság (13) gyógyítás (8) háború (20) hacker (3) hagyomány (8) haj (3) hajózás (6) halál (15) halálozás (8) hang (6) hatalom (3) házasság (5) hidegháború (5) Himalája (4) hippik (3) híresség (10) hit (5) Hitler (5) Hold (13) Hollandia (31) Hollywood (8) holokauszt (17) Holokauszt (5) home office (3) Homo Sapiens (3) horror (14) humor (3) hurrikánok (3) hús (4) I.világháború (9) idegenforgalom (5) idő (4) időskor (3) II.világháború (25) ikrek (3) impresszionizmus (3) India (13) Indonézia (4) informatika (11) intelligencia (8) internet (26) ipar (12) Irak (4) Irodalom (15) irodalom (150) iskola (6) iszlám (7) iszlám állam (3) Itália (5) Izland (5) Izrael (28) Japán (28) járvány (6) jazz (7) jégkorszak (3) Jeruzsálem (3) Jimi Hendrix (4) jog (8) John F. Kennedy (5) John Lennon (6) jövő (10) Kanada (23) Karácsony (3) karantén (3) katasztrófa (15) katolicizmus (3) kávé (3) képzőművészet (35) kereskedelem (3) kereszténység (4) kiállítás (7) Kína (19) királyság (3) klíma (15) klímaváltozás (28) klimaváltozás (3) kollázsregény (13) költészet (13) Kolumbia (5) kommunikáció (6) kommunizmus (5) könyezetvédelem (3) könyv (14) környezet (4) környezetvédelem (163) koronavírus (6) középkor (9) közlekedés (23) közösség (7) közösségi háló (6) közösségi média (10) krimi (13) kriminovella (13) krokodil (3) Kuba (3) kultúra (15) kultúrtörténet (56) Kultúrtörténet (3) kulturtörténet (11) kutatás (16) kutya (12) látás (3) Led Zeppelin (4) légszennyezés (6) lélektan (9) Lengyelország (9) Leonardo Da Vinci (3) Leonard Cohen (6) levegő (4) levelezés (3) (3) London (7) macska (4) Madagaszkár (3) madarak (6) maffia (13) mágneses tér (3) Magyarország (100) Marcello Mastroianni (4) marihuána (4) Marilyn Monroe (3) Marokkó (3) Mars (7) matematika (6) média (66) meditáció (3) medve (3) megújuló energiák (5) memoár (3) menekültek (3) mese (7) mesterséges intelligencia (33) meteorológia (8) Mexikó (14) mezőgazdaság (7) Michelangelo (4) migráció (3) migránsok (3) Milánó (4) mítosz (5) mobiltelefon (3) molekulák (3) mozgás (5) mozi (184) műanyag (6) műemlék (5) Muhammad Ali (6) múlt (5) munka (20) munkahely (7) művészet (22) múzeum (3) nacionalizmus (3) nácizmus (27) Nagy-Britannia (135) Nap (6) Napóleon (6) NASA (15) neandervölgyi (7) Neil Young (6) nemek (3) Németország (43) népesség (4) nevelés (23) New York (10) (8) Nobel-díj (5) nők (24) Norvégia (12) növények (3) nukleáris (6) nyelv (8) óceánok (9) ókor (35) ökorendszer (3) okostelefon (5) oktatás (12) Olaszország (225) olvasás (5) on-line (3) Orhan Pamuk (3) Oroszország (27) orvostudomány (34) Oscar Wilde (3) őskor (14) őslénytan (15) összeesküvés-elmélet (3) őstörténet (11) Pablo Picasso (3) Párizs (5) párkapcsolat (17) Parkinson-kór (3) Peru (7) Pier Paolo Pasolini (3) pihenés (3) Pink Floyd (4) piramisok (5) pók (4) polgárjogi mozgalom (3) politika (42) Pompei (5) pop (3) Portugália (5) pszichiátria (5) pszichológia (74) punk (3) rabszolgaság (3) rasszizmus (5) reciklálás (5) régészet (99) rejtély (3) reklám (4) relaxáció (4) remake (3) reneszánsz (11) repülés (5) robot (8) rock (68) Rock (38) Rocky (3) Rolling Stones (4) Róma (12) Római Birodalom (16) Románia (3) rövidlátás (3) sajtó (3) sakk (4) sci-fi (9) Shakespeare (7) Skócia (6) soul (3) Spanyolország (33) spirituális (12) sport (26) Stanley Kubrick (5) Steven Spielberg (3) Steve Hackett (3) Steve Jobs (3) stressz (7) Svájc (12) Svédország (24) Sylvester Stallone (3) szabadidő (3) Szardínia (3) Szaúd-Arábia (3) szegénység (3) szelfi (4) szem (5) személyiség (4) szennyezés (4) szerelem (14) szex (16) szexualitás (3) Szibéria (3) Szicília (4) Sziliciumvölgy (3) színház (21) szocio (52) szorongás (3) Szovjetunió (8) Sztálin (3) sztárok (4) sztárvilág (3) születésnap (4) szülők (3) szürreális (8) szürrealizmus (3) találmány (5) tánc (3) tanulás (4) táplálkozás (13) társadalom (185) Társadalom (31) technika (62) technológia (23) Tejút (3) temetkezés (3) tenger (3) tengerek (5) természet (52) természetvédelem (7) terrorizmus (21) tetoválás (3) Titanic (5) titkos szolgálat (3) tizenévesek (3) Törökország (6) történelem (386) tudomány (331) turizmus (10) tv (4) UFO (5) Új-Zéland (10) Ukrajna (3) Umberto Eco (3) UNESCO (3) univerzum (9) urbanizáció (19) űrkutatás (34) USA (455) utazás (11) üzlet (6) válás (3) vallás (26) Van Gogh (4) várandósság (3) Vatikán (10) vélemény (5) Velence (8) vendéglátás (7) videójáték (3) Vietnam (11) világegyetem (3) világörökség (4) világpoézis (8) víz (9) Vörös Brigádok (4) vulkán (5) vulkánok (4) Wales (3) Woody Allen (4) world music (3) Yellowstone (3) zene (31) Zene (146) zsidóság (21) Címkefelhő

Friss topikok

Facebook oldaldoboz

süti beállítások módosítása