Egy évezredes tévedés, egy fordítása hiba miatt hihettük, hogy a trójai faló valóban egy lóformájú építmény volt, amelyben az ostromló akhájok elrejtőztek. Francesco Tiboni olasz tengerrégész, a marseille-i egyetem kutatója viszont meg van győződve arról, hogy a „faló” hajó volt.
Ókori szövegeknél előfordult már legendás tévedés, pl. Mózes „szarvai” esetében, amely egészen Michelangelo szobráig kísértett. A „faló” gondolatát vette át Vergilius is az Aeneisben. Tiboni professzor szerint a tévedésre az adott okot, hogy az eredeti homéroszi szövegben a „hüpposz” kifejezés szerepel, ami görögül valóban lovat jelent. Csakhogy itt egy föníciai hajófajtát jelöl, amely az építőmester Hippusra utal. A hajónak a lóhoz annyi köze volt, hogy orrát egy lófej díszítette. És ilyen hajóról már az I. században élt idősebb Plinius is tudott!
A lovat illetően a kétségek a következő évszázadban is felmerültek. Pauszaniász görög földrajztudós szerint a legjobb esetben is egyfajta faltörő kos lehetett, aligha tekinthetők a trójaiak annyira együgyűnek, hogy bedőltek volna egy ilyen cselnek. A modern korban is voltak kutatók, akik szerint a ló hajó volt, szükség volt azonban egy olyan régészre, aki ismerte hajózás történetét, és össze tudta rakni a mozaikokat, az árulkodó technikai nyomokat – írja a La Stampa.
Érdemes felidézni a Homérosz által az Odüsszeiában elmesélt epizódot, amelyet Vergilius kiemelt. Trója tíz éve tartó ostroma után a görögök egy Odüsszeusz által kigondolt, Pallasz Athénétól ihletett trükkel éltek. Úgy tettek, mintha elhagyták volna a várost és elindultak volna hazafelé, de a tengerparton otthagytak egy hatalmas „falovat”, amelyben ott rejtőztek a legbátrabb akhájok, köztük maga Ithaka királya. Szinón, a fiatal görög, akik úgy tett, mintha dezertált volna, azt mesélte Priamosz trójai királynak, hogy a lovat engesztelő ajándékként hagyták ott Pallasz Athénénak, mert megszentségtelenítették a templomát. Laokoón pap figyelmeztetése ellenére a trójaiak akkor rést vágtak a város falain, hogy be tudják vinni a szerkezetet és ezzel meg is pecsételték sorsukat.
„Homérosz – magyarázza Tiboni – tökéletesen ismerte a hajóépítés technikáját, és meséjében egy sor olyan utalást hagyott, amelyet utódai nem értettek meg. Homérosz soraiból az is kiderül: a görögöknek azért is érdekükben állt gyorsan befejezni a háborút, mert a hajóképítmények „varratai” már kezdtek rossz állapotba kerülni. A későbbi írók és fordítók azt hitték, hogy a varratok a vitorlákra vonatkoznak és ez talán nem lett volna olyan súlyos, hogy hazatérésre kényszerítse a görögöket. Nem tudták, hogy az ókori görög hajójat növényi rostokkal varrták össze, keresztöltésekkel, mint ahogy ma tudjuk a felszínre hozott roncsokból. Ezeknek a a növényi rostoknak a rothadása viszont valóban széteséssel fenyegette a hajókat. A helyre hozás több ezer órát vett volna igénybe. Tehát volt miért sietniük.”
Különben amikor Vergilius az Aeneisban elmeséli a monumentális ló megépítését, tulajdonképpen a korabeli hajóépítés technikáját írja le: hogyan építették meg először a külső vázat, majd az oldalakat fenyőfából, hogy a bordázathoz tölgyfát használtak. Megemlít egy juharfából való keresztgerendát is, amelyet eddig csak egyetlen hajóroncson találtak, a híres marsalai pun-főniciai hajón, amelyet ma a Baglio Anselmi múzeumban őriznek.
A lónak hajóval való felcserélésére hihetőbbé teszi a történetet. A Hippus-típusú hajókon általában nagy értékű dolgokat, pénzt szállították, így ez jobban felkelthette a trójaiak étvágyát és engesztelő ajándéknak is inkább megfelelt. Nem beszélve arról, hogy a harcosok is jobban el tudtak helyezkedni a hajó rakodó terében. Ami pedig a hajónak a város falain belülre való szállítását illeti, Homérosz szerint olyan kerekes szerkezetet használtak, amelyekkel szárazföldre vitték a hajókat javításra.
Tiboni professzor elmélete szakmai körökben széles elismerésre talált. Mindazonáltal nem változtat azon, hogy a „trójai faló” szimbolikus értelme napjainkban is megmaradjon.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Magister_ 2017.11.13. 12:26:00
Kelly és a szexi dög 2017.11.13. 12:28:26
OkoskaTo:rp 2017.11.13. 13:11:55
Hód Ödön · kudarckft.blog.hu 2017.11.13. 13:18:17
Bolshevik 2017.11.13. 13:35:36
élveteg 2017.11.13. 13:52:14
Alick 2017.11.13. 13:57:12
Duplaxiii 2017.11.13. 15:15:03
Hogy 4-5 km volt a távolság és a hajókat nem viszik a várba javítani, hanem azt a part mellett a szárazon teszik, picit árnyalja a dolgokat, ahogy az is, hogy egy nyitott hajóban elég nehéz egy rakás katonát elrejteni.
De akkor az eredeti történet sem igaz, hiszen MIÉRT is vitték a falovat a várba?
Egy hajót mért? Ha ajándék, ha hadizsákmány, akkor sem viszik be a falakon belülre. Egy ajándékot bevisznek, egy hajót a partra visznek.
Duplaxiii 2017.11.13. 15:16:04
BiG74 Bodri 2017.11.13. 15:43:39
Hülye görögök, görög hülyék...
pernahajder Campbell 2017.11.13. 21:43:22
Oké, de az akkori hajókat viszonylag egyszerű volt kiszedni a partra, és akár 4-5 kilométerre is elrángatni. Gondolj csak arra, hogy a Korinthoszi-csatorna helyén az ókorban egy zsírral bekent fa csúszdán húzták át a hajókat.
De az is életszerűbb, hogy egy hajót ácsolnak össze a vár bejárata előtt ajándékként, aminek a dupla fenekében elbújnak a harcosok, mint egy falovat.
Amúgy az megvan, hogy a mondás, miszerint a tevének könnyeb átmenni a tű fokán, mint a gazdag embernek bejutni Isten országába is félrefordítás? Igazából nem tevéről van szó, hanem hajókötélről. De a teve olyan meghökkentő marhaság, hogy mindenkiben megmarad. Valami ilyesmi lehet a faló is.
2017.11.13. 22:43:04
pernahajder Campbell 2017.11.13. 22:50:49
tena_lady 2017.11.14. 01:31:05
teéjesenmindegy 2017.11.14. 01:33:15
"a mondás, miszerint a tevének könnyeb átmenni a tű fokán, mint a gazdag embernek bejutni Isten országába is félrefordítás? Igazából nem tevéről van szó, hanem hajókötélről."
Tű fokának a nagy várkapu mellett lévő kisebbik kaput hívták. A kocsik, lovak, tevék, áruforgalom a nagy várkapun zajlott, a kicsin pedig személyforgalom volt mondjuk este. Azon nagyon ritkán ment át a teve. Semmi hajókötél.
pernahajder Campbell 2017.11.14. 05:52:18
Jópofa, de szerintem nézz utána kicsit, ilyen kapu nem létezett. Ezt a középkorban találták ki az akkori bibliamagyarázók.
gigabursch 2017.11.14. 07:54:41
Pierr Kardán 2017.11.14. 08:41:27
Ha a trójaiak olyan hülyék voltak, hogy egy lovat (hajót) a várfal lerombolásával vittek be, akkor hogyan tudtak 10 évig ellenállni a "zseniális" görögöknek?
Nagyorrú Barbi 2017.11.14. 11:04:33
commentes nikk 2017.11.14. 12:04:07