A Cannes-i filmfesztiválon bemutatták Stanley Kubrick mesterművének, a 2001: Űrodüsszeiának felújított változatát, a film születésének 50. évfordulóján.
A bemutatón megjelent az 1999-ben elhunyt Kubrick több családtagja, köztük lánya, Katharina és sógora, Jan Harlan, aki egyben producere volt a rendező számos filmjének. Ott volt a 81 éves Keir Dullea, aki David Bowman parancsnokot alakította az Űrodüsszeiában.
Mit mondana a filmről a fiatal közönségnek? – kérdezte Harlant a La Repubblica.
„Koncentráljatok – felelte a producer – Ma hozzá vagyunk szokva a feszes vágáshoz, a gyors képekhez. Ez a film annak ellenkezője. El kell engednünk magunkat, hallgatni kell a zenét, nézni a képeket, hogy megértsük, ami nincs kimondva. Ez nem sci-fi, hanem filozofikus film. De megértéséhez elmélyülés kell. Egyébként, amikor 1968-ban bemutatták, a sajtó nagy része lehúzta.”
„Emlékszem a New York-i szállodára, ahol mindnyájan összejöttünk – meséli Katharina – Anyám dühös volt, apám meglepődött, hiszen annyi energiát fektetett a filmbe. Sci-fiként nézték, pedig egészen más volt. De volt egy népszerű rádiós disc-jockey, aki bíztatta a fiatalokat, hogy menjenek el megnézni. Nyitott szívű fiatalok tömege volt rá kíváncsi és a producerek megváltoztatták a film marketing-kampányát. A plakátra ezt írták: „Menjetek el egy igazi utazásra” (A trip szó akkoriban a fiatal nyelvén kábítószeres, főleg LSD-s tudatmódosítást jelentett).”
„Ugyanolyan hatást váltott ki, mint négy évvel korábban a dr.Strangelove – folytatja Harlan - A fiatalok akkor azt gondolták, hogy a rendőrök, a hadsereg, a kormányok ostobák. Jött Kubrick és csinált egy nagy filmet erről. Aztán jött az Űrodüsszeia. Ha van vörös fonal a filmjei között, az az emberi sérülékenység ábrázolása. Tipikus, hogy a nagy művészek rajtahagyják személyiségüket alkotásaikon. Azonnal felismerhető Degas és Picasso, Van Gogh és Bach. És ez érvényes Stanley Kubrickra is. Dolgoztam vele harminc évig. Aggasztotta, hogy inkább az érzelmei sodorják, mint az intellektusa. Ezért is csodálta Napóleont, aki számára nagy tehetség volt, ragyogó elme, ugyanakkor tele őrülettel és hiúsággal.
„Cannes-ba soha nem jött volna el, de megvolt a maga művészi világa – mondja Katharina, aki manapság díszlettervezőként dolgozik, és apja életművét gondozza (annak idején feltűnt a Mechanikus narancsban, a Barry Lyndonban és a Tágra zárt szemekben is) – Ugyanakkor nem volt megközelíthetetlen, sőt, emlékszem, házunk mindig tele volt technikusokkal, művészekkel, diákokkal és őt tanította őket.”
A 2001: Űrodüsszeiát számtalan oldalról közelítették meg azóta is. Nyitánya és befejezése Richard Strauss: Imígyen szóla Zarathustra című zenéjének bevezetőjével vagy az űrhajó „Kék Duna-keringője” fogalommá vált. Filmtörténetet írt azzal is, hogy az első és az utolsó 20 percben nem hangzik el emberi szó. Bowman parancsnok fényalagút-száguldása pedig olyan vízió, amelyet még a legvadabb „utazók” semigen élhettek át. Ma már kevesen tudják, hogy Kubrick szerette volna megnyerni az akkoriban az űrben szívesen kalandozó Pink Floydot a film zenéjéhez, a fiatal cambridge-i muzsikusok azonban nem érezték magukat elég érettnek e nagy feladathoz. Az utókor azonban mégis összehozta őket, mert több olyan klip született, amelyen a Floyd zenéje, különösen az Interstellar Overdrive, és az Űrodüsszeia után három évvel született Echoes hangjait vegyítették a film jeleneteivel.
A film egyik kulcsjelenete arra a napjainkban egyre fenyegetőbb kérdést veti fel, hogy mi lesz, ha egy napon az ember által teremtett gép nemcsak önállóan gondolkodni, hanem érezni is kezd, és az érzelmei befolyásolják cselekedeteit? Ma, amikor a mesterséges intelligencia már a „learning machine”-nál tart, eléggé hátborzongató látni a Discovery űrhajó számítógépét, Hal 9000-et, aki leolvassa az űrhajósok szájáról, hogy ki akarják őt kapcsolni, és utolsó erejével kilöki egyiküket az űrbe…
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
2018.05.18. 06:35:48
Ha már Kubrick, akkor inkább az Acéllövedék.
2018.05.18. 06:39:40
hidroponi 2018.05.18. 23:38:15
talan az az oka hogy ma olyan sokan nem ertik, hogy nincs fantaziajuk.
ez a film kozelebb all egy konyvhoz, mint a mai filmekhez melyek mindent pepesen, megragva kopnek az ember agyaba..ezen a filmen kozben es utana is sokat lehet gondolkodni es a fantaziaban ragodni rajta...
2018.05.19. 01:03:18
2018.05.19. 02:07:30
2018.05.19. 03:13:36
Pirx 2018.05.19. 06:25:04
Nem kötelező szeretni ezt a filmet, és nézni sem. Én abban a tizedben vagyok, aki érti, miről van szó, de ez nem valami különleges teljesítmény. Amúhgy pedig 1968-ban készült tehát a szájról olvasás, ha manapság menne (még nem tudok róla) akkor is 50 évvel a film után történne meg.
HAL 9000-es (Egyes pletykák szerint azért HAL, mert minden betűje eggyel az IBM előtt van, de ezt Clarke cáfolta) pedig nem rosszindulatból, vagy félelemből tette amit tett, hanem egy programozási hiba miatt.
Hihetetlen távlatokat nyit meg a film. Ma divatos szóval újragondolja az evolúciót, és igen érdekes, izgató eredményre jut.
Van a filmnek egy flytatása is, a 2010 a kapcsolat éve. Az inkább kalandfilm, jóval kevesebb filozófiával. Clarke amúgy 4 kötetes sorozatot írt a könyvből.
Pirx 2018.05.19. 07:30:40
2018.05.19. 07:46:04
gaszton42 2018.05.19. 08:15:41
gaszton42 2018.05.19. 08:25:56
Pirx 2018.05.19. 08:54:53
Pirx 2018.05.19. 08:56:00
.DnP. 2018.05.19. 09:26:33
eßemfaßom meg áll 2018.05.19. 10:10:59
he?
eßemfaßom meg áll 2018.05.19. 10:19:17
véleményM 2018.05.19. 10:23:31
A mai napig nem értem pontosan a filmet, de nagyon szeretem.
Talán pont azért, mert évek múlva is eszembe jut, keresem a megoldást.
És ezért sokkal több, mint a tucatfilmek, amiket jó eséllyel fél év után már felidézni sem tudok.
Ez a film mindig megmarad nekem. Titokzatos és szép.
rez 2018.05.19. 10:30:01
2018.05.19. 10:30:39
Már soxxor mondtamm, hogy az eszed, ha lenne, akkor is rövid sz, a faszod ha állna, akkor is rövid sz, míg a ß a németben a SS eredetije, ami ugye leginkább a hosszú ssz-nek felelne meg. :D
szepipiktor 2018.05.19. 10:43:47
Mert a digitálisan felújított változatott már évekkel ezelőtt bemutatták, itthon is vetítették, én is megnéztem, hogy összevethessem a Blu-ray HD kiadással.
A másik meg...
Persze, hogy megotszja az embereket! Egyre fogy az a generáció, akik még a helyén kezelték a filmművészetet és egyre többen vannak, akiknek a film csupán egy audiovizuális produktum.
1) A film "lassúsága" a fő értéke! Hiszen azok akik a Star Warsokon szocializálódtak, elfogadják a térben történő "ugrálást", egyszerűen nem hajlandók a távolságok és az idő összefüggéseit megérteni, felfogni. Sajnos ENNYI ideig tartana eljutni oda, ahova a a film szereplői utaztak...
2) Gond a fikció? Miért? 1968-as a film, egy évvel vagyunk a holdraszállástól. Ugye mennyivel könnyebb évtizedekkel későbbről kritizálni, köpdösni? A barom, nem volt időutazó, csak kitalált dolgokat (amik meg mára alapok lettek...)
3) A film ugye csak akkor értelmezhető igazán, ha a folytatásokat is láttuk, olvastuk. Ma természetes a vita a teremtésről, a filmben ez is benne van, filozófiai alapokon.
.
A film valójában a könyv vizuális megvalósítása, ez silányult mára propaganda termékké! Egy igazi scifi könyvben is lassú, amit itt sokan elővezetnek, a lövösldözős, akciódus szarok - nem scifik! Ha egy űrálomásra tesszünk egy akciófilmet, az nem lesz scifi.
A poszt tárgya a valódi scifik alapja, a vászonra készült első valóban scifi mű, számtalan elgondolkodtató és ma már visszaközönő fikcióval.
Gondoljunk csak a mesterséges intelligencia ma térdigszopására, a filmben meg ott a dilemma! E gép számára a küldetés vagy a védendő ember a fontosabb?
És hát kubricki zsenialitás, ahogy az evolúciós múltat összeköti a jövővel...
Aki nem érti, nem szereti, joga van hozz, nekik ott a zseniális "Csatahajó". Az ideális scifi.
szepipiktor 2018.05.19. 10:49:51
HAL-t a küldetés sikerére programozták ÉS az ürhajósok védelmére (életfunkcióik biztosítására)
A probléma ott indult, amikor HAL-ban szembekerült a két dolog, és a küldetést tartotta fontosabbnak, tudta, hogy ezzel az emberek elpusztulnak, de nem volt felkészítve arra, hogy az emberek nélkül meg nem létezik a küldetés sem...
Ez a mai MI alapgondja, ez garantálja, hogy az MI nem indíthatja be a "Skynet"-et...
Érdekes lett volna a film úgy, hogy a HAL-nak vabn prioritása az emberek védelmében... De akkor ugye az egész filmnek sincs értelme, mert nem következnek be az események.
Pirx 2018.05.19. 11:37:52
A Csatahajóban tejesen egyetértünk! :)
Mondjuk az is érdekes, hogy ha olvasod a könyvet, Clare történetmesélése rettenetesen feszes, gyors. Rövid fejezetek, általálban a fejezetek végén felütéssel. Ezzel szemben ugye Kubrick filmje lassú. Szerintem mindkettő a maga nemében tökéletes. Kubrick megadja a hangulatot a több hónapig , évekig tartó űrutazáshoz.
Nagyon szeretem a könyvet is, és a filmet is.
Fotósképző · fotoskepzo.hu 2018.05.19. 13:11:41
eßemfaßom meg áll 2018.05.19. 13:49:11
eßemfaßom meg áll 2018.05.19. 13:51:09
www.thestar.com/entertainment/movies/opinion/2018/05/14/2001-a-space-odyssey-gets-a-special-salute-at-cannes.html
eßemfaßom meg áll 2018.05.19. 13:56:11
Star Wars-on szocializálódtam, elfogadom, hogy a Star Warsban a Falcon 0.5 egységgel teljesít a fénysebesség felett valamint a fény megáll 1méteren és kemény mint a bikafasza oszt mégis kedvenc filmjeim egyike a 2001 szóval nem biztos, hogy tökéletes az elméleted.
gigabursch 2020.07.19. 13:00:38
Ritka szar film.
A 2:20 perc játékidő két és fél perc semmivel kezdődik, utána 15 Perc Attenborough, majd újabb majd' negyed óra keringő-videoklipp.
Iszonyat vontatrott történet, melynek a lényegi tartalma kevesebb, mint 40 percbe, a bővített tartalma úgy egy és negyed órába beleférne.
Ugyanúgy nem tudom megérteni, hogy ezt a filmet miért ajánorzzák, ahogy egyesek szereint a Latabárok szórakoztatóak voltak.