Májusban ismét egy műkincs-rongálás híre járta be a világát. Támadás érte Ilja Repin híres festményét, amely Rettegett Ivánt és fiát ábrázolja.
A kép a moszkvai Tretyakov képtárban látható, amióta névadó Pavel Tretyakov kereskedő, a múzeum alapítója megvásárolta azt a művésztől.
A festményt, amely a cárt fia gyilkosaként mutatja, egy látogató rongálta meg, akit a rendőrség rögtön le is tartóztatott. A 37 éves voronyezsi férfi megvárta, míg a terem kiürül, aztán egy fémrúddal betörte a védőüveget és három helyen elszakította a képet. A múzeum közleménye szerint a képet súlyos sérülések érték, de a legértékesebb részek – a cár és fia arca, valamint a cár lesújtó karja – ép maradt.
A vandál férfi tették „történelmi okokkal” magyarázta. A kép, mint IV. (Rettegett) Iván (1530 – 1584) egész uralkodása állandó vitatéma a szimpatizálók, a monarchia támogatói és az orosz nacionalisták egy része között. Már 1913-ban is megrongálták késsel, akkor a még élő Repin maga is részt vett a restaurálásban. Erre a cselekedetre emlékezve 2013-ban egy csoport monarchista kérte a kép eltávolítását a múzeum terméből.
Rettegett Iván figurájának és brutális uralkodásának felülvizsgálatát maga Vlagyimir Putyin is támogatta. A múlt évben az orosz elnök kijelentette, hogy a fia meggyilkolásának legendáját a Nyugat találta ki Oroszország lejáratására. Putyin még azt is állította, hogy ezt a történetet az akkori pápai nuncius találta ki, aki azért érkezett Moszkvába, hogy katolikus hitre térítse a pravoszláv Oroszországot.
Ugyancsak a feléledő Rettegett Iván-kultusz része, hogy 2016-ban Orjol városában felavatták a cár első oroszországi emlékművét.
<div style="position:relative;height:0;padding-bottom:56.25%"><iframe src="https://www.youtube.com/embed/0bYB2xZ0Fuo?ecver=2" style="position:absolute;width:100%;height:100%;left:0" width="640" height="360" frameborder="0" allow="autoplay; encrypted-media" allowfullscreen></iframe></div>
Érdekes adalék napjaink Oroszországához is, hogy az első uralkodó, aki magát „minden oroszok cárjának” nevezte, nagy kedvence volt Joszif Sztálinnak, ezért is bízta meg Szergej Eisensteint, hogy monumentális filmben állítson neki emléket. Az első rész, amelyben a nem kevésbé zseniális színész, Nyikolaj Cserkaszov alakította Rettegett Iván kivívja magának a hatalmat és elnyeri a nép támogatását szemben az állandóan ellene acsarkodó bojárokkal szemben, 1942-ben készült el és elnyerte a Generalisszimusz tetszését is. A második résszel azonban már gondok voltak, mert az ellenségeivel könyörtelenül leszámoló cárt Eisenstein tépelődő, lelkifurdalásoktól gyötört embernek mutatja, és a bemutatóra csak Sztálin halála után öt évvel 1958-ban került sor. (Eisenstein már 1948-ban meghalt, a III. részből csupán a forgatókönyv maradt fenn). A filmben azonban nincsen szó az Iván és fia közötti konfliktusról, amely a cár halála előtt három évvel, 1581-ben zajlott le. Valószínűleg ez a szál végképp nem kerülhetett volna bele Eisenstein művébe, mivel Sztálin, ha nem is ölte meg fiát, a német fogságba esett Jakovot 1943-ban, de sorsára hagyta őt…
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
exterminador 2018.06.05. 19:45:56