A legendás olasz hegedűk az emberi hangok tipikus frekvenciáit reprodukálják. Ez a titka az Amati és főleg a Stradivari hegedűknek.

Az észak-olaszországi Cremona városa zenei forradalom középpontja lett a 16-17. században a hegedűk feltalálása és tökéletesítése révén, lényegében két nagy hegedűkészítőnek, Andrea Amatinak (1505-1577) és Antonio Stradivarinak (1644-1737) köszönhetően. Amatit a modern, négyhúros hegedű feltalálójának tartják. Felépítése különbözött a korábban létezett hegedűéktől, de hamar modell lett, nemcsak hangja, hanem formája miatt is.

Az évszázadok során több módosítási kísérlet volt, pld. Chanot gitáralakú, vagy Savart trapéz formájú hangszerére, de mind csődöt mondott a gyenge  hangminőség miatt. Amati után a leglényegesebb javítást Stradivari végezte rajta. Ő Nicoló Amatinak, Andrea unokájának tanítványa volt. Stradivari fokozatosan finomította modelljét és olyan eredményt ért el, hogy a hegedűművészek és a készítők is ezt tartják a legtökéletesebbnek.

Bár gondosan tanulmányozták anyagukat, formájukat, az Amati és a Stradivari hangzása még sok szempontból ma is rejtély. Francesco Geminiani barokk kori hegedűs szerint az ideális hegedűhangnak felül kellene múlnia a legtökéletesebb emberi hangot.

Tajvani kutatók, hogy meggyőződjenek arról, hogy az Amati és a Stradivari valóban az emberi hanghoz hasonló akusztikai jellemzőivel rendelkeznek, a beszélt nyelv elemzési technikáit alkalmazták 15 olyan régi olasz hegedű skálájának a vizsgálatánál, amelyeket egy profi hegedűs szólaltatott meg. Játékát összehasonlították 8-8, 16 és 30 év közötti férfi és nő angol nyelven elhangzó rövid énekével.

A felvett hangfrekvenciák elemzéséből kiderült, hogy egy 1570-ben készített Amati és egy 1560-as Gasparo da Saló-hegedű elég hűen reprodukálja a férfi éneket, különösen a basszust és a baritont, míg a Stradivarik hangja inkább a tenorhoz és a női kontraltóhoz hasonlít.

Mint Fausto Cacciatore, a cremonai hegedűmúzeum munkatársa a La Repubblicának elmondta, Az Amati és Stradivari között eltelt másfél évszázad alatt kisebb módosításokat hajtottak végre a hangszeren, különösen a hegedűtestben.  Amati hegedűi kisebbek voltak, mint a későbbiek. Változtak a Stradivarik is, de ma is az 1710-1720 körülieket tartják a legjobbaknak.  Tudjuk, hogy a húros hangszerek hangja a hangszertest méretével változik, ha nagyobbodik, mélyebb lesz, ezért a hangszereket azért is modernizálták, hogy alkalmazhatók legyenek a változó repertoárhoz. Egyébként az opera atyja, Claudio Monteverdi már a 17. században tudta, hogy a hegedűk akusztikája az emberi hanghoz hasonló, és hogy hegedűvel ki lehet fejezni az emberi érzéseket, lelkiállapotokat…