Feltételezések és bizonyságok közötti idáig még nem volt válasz arra, hogy Kheopsz fáraó piramisépítői miként tették fel egymásra a roppant építmény hatalmas kőtömbjeit. Bár a régészek rámpák használatát feltételezték, érthetetlen volt, hogyan tudták a nagy tömböket a bányából a felszínre vinni, majd feljuttatni végül egészen 146 méteres magasságig.

A francia keleti régészeti intézet és a liverpooli egyetem régészei úgy tűnik, megtalálták a választ 4500 év után. Felfedezték egy rámpa nyomait egy ókori bányában Hatnub mellett, Luxortól északra, csaknem 300 km-re a gizai piramisoktól.  A bánya főleg alabástromot tartalmazott, de ugyanezt a módszert alkalmazták a mészkővel is. Az egyiptomiak rámpája jobbról-balról egy-egy lépcsővel volt kiegészítve. A lépcsőfokok ki voltak lyuggatva. Feltehetően az abba illesztett farudatokkal segítették feljebb a kötelekkel húzott kőtömböket és akadályozták meg, hogy lecsússzon. A tömbök súlya 800 kg-tól 4 tonnáig terjedt és ezek tették ki az építőanyag 97%-át.

Ezzel a módszerrel akár 20%-os emelkedőn is fel tudták ezeket húzni a bányáktól az építkezésekig.

A kutatók szerint az építkezéseken a rámpa melletti lépcsőn álló rabszolgák csigákat is használhattak a kövek feljebb juttatásához. Az a módszer ugyanis éppen Kheopsz uralkodása idején honosodott meg.