A Nobel-békedíjas, 1968-ban meggyilkolt polgárjogi harcos, Martin Luther King jr. emlékét őrző épületek Atlantában egy negyedben állnak. Az Auburn avenue 501-ben van a szülőháza: itt látta meg a napvilágot 1929. január 15-én Michael King, akinek keresztnevét néhány évvel később lelkész apja után Martin Lutherre változtatták. Itt áll az Ebenezer baptista templom, ahol az ifjú King hallgatta apja és nagyapja, Adam Daniel Williams prédikációit.
Van ebben a körzetben egy látogatóközpont, egy tűzoltó laktanya – King ugyanis gyerekkorában szeretett volna tűzoltó lenni, de akkoriban közalkalmazott csak fehér ember lehetett – a Freedom Hall, ahol rendezvények, kiállítások vannak, a „dicsőségfal”, a polgárjogi harcosok emlékére, és egy Gandhi-emlékmű, akinek eszméi nyomán választotta King az erőszakmentes harc eszközét a faji diszkrimináció megszüntetésére. És itt van eltemetve fehér márvány sírban King és felesége, harcostársa, Coretta, rajtuk örökmécses ég.
„Szabadok, végre szabadok, a mindenható Isten kegyelméből végre szabadok vagyunk” – olvasható King sírfeliratán. Ez volt a zárómondata az 1963. augusztus 28-án a washingtoni Lincoln-emlékműnél elmondott, „Van egy álmom” kezdetű beszédének.
Mindezek együtt alkotják a Martin Luther King jr. National Historic Site-ot.
A szülőházát, amelyet 1895-ben építettek, és ahol King 12 éves koráig élt, az idén, születésének 90. évfordulóján nyitották meg újra. És most egy másik ház is nyitni készül. Az, ahol 1965-től lakott, a Vine City negyedben, amelynek tulajdonosa a National Park Service. Coretta ott maradt férje halála után is, ott nevelte fel négy gyermeküket. A NPS magánadományozók segítségével vásárolta meg 400 ezer dollárért. Felújítása várhatóan egy évig tart, utána lesz látogatható.
King legkisebb lánya, a ma 55 éves, szintén a lelkészi hivatást választó Bernice megtisztelőnek tekinti a ház megnyitását, amellyel lehetővé teszik, hogy a fiatal generációk is megismerjék apja életútját.
Martin Luther King jr., amikor 1964-ben megkapta a Nobel-békedíjat, azt mondta, hogy munkáját még nem fejezte ne. Az azóta eltelt több mint 60 év azt bizonyítja, hogy még mindig nagyon sok a tennivaló úgy az Egyesült Államokban, mint másutt a világon a rasszizmus, az előítéletek, a kirekesztés ellen vívott harcban.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
