A brit James Morgan még diák volt, amikor megtudta, hogy egy dél-ázsiai tengeri nomád csoport áldozat nélkül élte túl a 2004-es nagy cunamit. Jól ismerték az óceánt és így időben el tudtak menekülni.
Morgan azóta antropológussá vált, és elhatározta, hogy dokumentálja a bajaukat, akik kezdik elveszíteni kultúrájukat a különböző kormányprogramok miatt, amelyek arra kényszerítik őket, hogy a szárazföldön telepedjenek le és amiatt is, hogy az intenzív halászattal saját megélhetésüket teszik kockára – írja a Business Insider.
A maláj népcsoport évszázadok óta a tengeren él a Fülöp-szigetek, Malájzia és Indonézia között. Bárkákon laknak, amelyeket maguk építenek és szerelnek fel mindazzal, amire szükségük van: edényekkel, kerozin lámpákkal, élelmiszerekkel, vízzel, sőt, növényekkel is. A szárazföldre csak akkor lépnek, ha bárkát javítani vagy kereskedni akarnak.
A hagyományosan vadász-gyűjtögető nép főleg halászatból él, de merész búvárok is, lemennek 30 méter mélyen az óceánba gyöngyért, tengeri ugorkáért. A merülés náluk napi tevékenység, ám dobhártya-repedést is okoz nekik már fiatalkorukban. Mivel állandó veszélynek vannak kitéve, kevesen érik meg közülük az öregkort. Megrokkannak, vagy tüdőembóliában halnak meg felmerüléskor.
Fő megélhetési forrásuk abból származik, hogy halat adnak el hongkongi cégeknek.
Pusztító technikákat azóta alkalmaznak, amióta az amerikai katonák a II. világháború idején megtanították őket a dinamit használatára. Elkezdték alkalmazni a kálium-cianidot is, amit Hongkongban kapnak. Ez az anyag elkábítja a halat és lehetővé teszi, hogy élve adják el, viszont károsítja a korallzátonyt. Megélhetésükért hallal fizetnek. Morgan szerint ezzel csapdába estek, mert az adósság miatt túl sok halat kell fogniuk, és azzal saját élőhelyüket pusztítják.
Az elkábított halakba a kereskedők szteroidokat injekcióznak és a magukhoz vett halakat friss, élő halként veszik át az ázsiai éttermek.
A bajauk konfliktusban állnak egy sor kormánnyal, mert bárkáikkal állandóan az ő felségvizeikbe hatolnak be. Morgan úgy véli, hogy ha kihal a mostani generáció, senki sem fog a tengeren élni. Az utóbbi években már sok fiatal a városokban keres munkát.
A WWF próbál segíteni bajaikon, fenntartható tevékenységre tanítja őket.
Morgan a maga részéről úgy akar segíteni, hogy a fogyasztókat szólítja fel az élőhal-kereskedelemmel szembeni fellépésre. Cikket jelentetett meg a South China Morning Postban és már többszáz e-mail választ kapott rá.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Mad Marx 2019.03.10. 22:28:19
Boar. 2019.03.12. 10:52:46
Sajnos tapasztalatból tudom.