Mondandóink tele vannak szünetekkel, töltelékszavakkal, de beszédpartnereink sokszor ki tudják találni, hogy mit helyettesítenek – derítették ki a hollandiai Max Planck intézet pszicho-nyelvészei.
A tanulmány a Journal of Memory and Language-ban jelent meg.
A szerzők kiszámították, hogy átlag hatot használunk száz szavanként. Helyüket nem véletlenszerűen foglalják el beszédünkben, hanem általában a ritkábban használt szavak helyett vagy előtt. És, aki hallgatja, egy idő után már kitalálja, hogy mit jelent, még akkor is, ha váratlan helyen jelennek meg.
Annak érdekében, hogy megismerjék, hogy az agy mennyire tud alkalmazkodni egy adott nyelvi kontextushoz, a kutatók különböző kísérleteket végeztek. Az egyik esetben a résztvevőknek rá kellett klikkelniük két képre, amelyek közül az egyik egy gyakran használt szóra, a másik egy ritkára, az igloo-ra vonatkozott, akkor amikor valaki, aki folyamatosan beszélt, töltelékszavakat használt és nekik ki kellett találniuk, hogy a gyakori vagy a ritka szó helyett használta-e.
A kísérlet folyamán a feladatot egyre nagyobb sikerrel tudták megoldani. A másik kísérletben a töltelékszavakkal közbe ékelt szöveget szintén flamand nyelven hallották, de a szövegmondónak nem ez volt az anyanyelve. Érdekes módon itt a résztvevők sokkal kevésbé voltak találékonyak. Kevés alkalommal találták el, hogy a beszélő mit akar kifejezni a megfelelő szó helyett furcsa töltelékekkel.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
