A globális felmelegedés hatása és a döntéshozók tétlenkedése világszerte aggodalmat kelt.
Július 29-től vörös jelzés van érvényben a Földön. Ugyanis ezen a napon kimerítettük az egész évre kiszabott megújuló forrásainkat, pedig hátra még 5 hónap – emlékeztet https://www.huffingtonpost.fr/entry/angoisse-climatique-souffrez-vous-de-solastalgie_fr_5d3eb1c0e4b0db8affaaea4c
„Több halat fogtunk ki, több fát döntöttünk ki, több földet műveltünk, mint amennyit a természet egy év alatt nyújthat nekünk. Ami az üvegház hatású gázokat illeti, több volt, mint amennyit az erdők és az óceánok be tudnak fogadni” – foglalta össze a helyzetet https://www.huffingtonpost.fr/entry/jour-du-depassement-environnement-ressources-naturelles-humanite_fr_5d3e28f5e4b0a6d637417a5a?utm_hp_ref=fr-homepage, amely szerint a Föld innentől kezdve „hitelből él.”
Ez a dátum mindig előbbre kerül a naptárban, és egyre nagyobb aggodalmat okot az emberekben. Aggódnak a polgárok, akik látják a képeket a sarki jegek olvadásáról, az állatok életének ellehetetlenedéséről, de aggódnak a tudósok is. Ezt mutatja a https://www .isthishowyoufeel.com/#honlap, ahol klímaszakértők kézzel írt levelekben osztják meg gondolataikat, félelmeiket és reményeiket, de haragjukat is, hogy még mindig kevés a hasznos reakció az egyre hangosabb vészjelzésekre.
E félelmeket osztja Glenn Albretch ausztrál környezetfilozófus professzor is, aki kitalálta a „szolasztalgia” kifejezést, az angol „solace” szóból, amely „vigaszt” jelent. Az új szó a professzor szerint azt a lelki állapotot írja le, amely akkor tör rá az emberrel, amikor ráébred, hogy lassan, de biztosan elveszíti szeretteit és e folyamattal szemben tehetetlen. „A környezethez való viszonyunk az ember mentális egyensúlyának alapvető eleme. Ebben az értelemben környezetünk elvesztésének közvetett hatása van tudatunkra” – mondja Albretch.
Ennek az öko-szorongásnak első áldozatai azok az emberek, akik a klímaváltozás azonnali következményeit szenvedték el. Az amerikai pszichológiai társaság múlt évi jelentése szerint azoknak az embereknek, akik közvetlenül vagy közvetve átéltek egy klimatikus katasztrófát, 40%-a szenved valamilyen lelki betegségben, poszttraumatikus stresszben, és sokuknak vannak öngyilkos hajlamaik.
Ez megfigyelhető volt például a Katrina hurrikán áldozatainál, de egy inuit közösség tagjainál is. Ők a Föld olyan részén élnek, ahol a felmelegedés üteme a leggyorsabb. Észak-Kanada öt közösségében a megfigyelések kezdete őt nőttek a drog- és alkohol-problémák. Ezzel töltik ki a hiányt, amelyet a megváltozott természet okoz nekik.
Mindatokban, akik átéltek ilyen katasztrófákat, a klímaváltozás különböző érzelmeket vált ki. Ez lehet félelem, harag, tehetetlenség – magyarázza Beverly Raphael pszichiáter.
A klímaváltozást a mindennapi gondjaink plusz stresszforrásának lehet tekinti – mondják az amerikai kutatók. Ezt el tudja viselni egy kiegyensúlyozott ember, de átléphet a tűrésküszöbön annál, aki más egyéb stresszhatás alatt áll. Fokozzák az ökoaggodalmat a drogok, a depresszió.
Ez a fajta szorongás a gyerekeket is elérhet. Egy Nevadában praktizáló pszichológus, Elisabeth Haase rögeszmés zavarokat tapasztalt fiatal pácienseinél. Az egyik például retteg attól, hogy a gázok megmérgezik és részletes programot dolgozott ki ellene éjszakára, hogy ez alvás közben ne történhessen meg. Az elhárítási rituálét minden este megismételte, hogy megelőzze a rá törő pánikot és álmatlanságot.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
