1920 decemberében volt a premierje a párizsi Chatelet színházban a Benjamin Pirouette csodálatos kalandja című színdarabnak, amelynek szerzője Henri de Gorsse volt.

A történet szerint 1920-ban dr.Foxnak sikerül folyékonnyá változtatnia a levegőt és ebben végtelen időkig konzerválni azokat az élőket, akiket ebbe a különleges folyadékba merítettek. Miután mindenféle állaton tesztelte, emberen is ki akarta próbálni, de a hirdetésekre nem jelentkezett senki, amíg egy bizonyos Benjamin Pirouette-nek nem akadt meg rajta a szeme.

Ez a minisztériumi alkalmazott megunta az életét, mert nem tudta elviselni zsémbes feleségét. Jelentkezett tehát Foxnál, aki beadta neki az XBT 49 szérumot, amely lelassította szívműködését. Pirouette bezsebelte a 100 ezer frankos jutalmat, kikapcsolódott 100 ére és 2020-ban ébredt fel a párizsi Történelmi Múzeumban.

Alig, hogy magához tért, új típusú rendőrökkel találta szembe magát. „Olyan fegyverük volt, amely nagyon hasonlított az elektromos impulzusos pisztolyhoz, elektromos szikrákat szóró botjaik voltak, amelytől ordítottak és ugráltak azok, akiket ért” – írta le Gorsse fél évszázaddal korábban az amerikai Jack Cover 1972-es találmányát.

Pirouette találkozik egy asszonnyal, aki bankár, orvos és képviselő. Az író megjósolta a nők emancipációját, annál is inkább, mert ő közeledik Pirouette-hez, mint ahogy az manapság is megtörténhet. „Igazságos dolog, hogy 20 évszázad megaláztatás és feleslegesség után a 21. században a nő végre elfoglalhassa méltó helyét” – jelentette ki az asszony kamerával felszerelt telefonján.

Párizs utcái is megváltoznak. Eltűnt az aszfalt, helyettük mozgó szőnyegek teszik lehetővé a gyalogosoknak a gyors közlekedést. De Gorsse ebben túl optimista volt, ez a francia fővárosban még csak a repülőtereket és a metróban működik.

Az író vizionálja az űr meghódítását is, bár „a rakéta-ágyúgolyó” fellövése emberrel a Marsra még nem sikerül. De a háziasszonyt robot segíti a takarításban és az emberek étrendjéből teljesen eltűnt a hús. Ózont, szénhidrátot, foszfort tartalmazó pirulákat szednek helyette Pirouette nagy bánatára. Nincs borda, nincs hurka, sült krumpli. Bánatában lenyel egy doboz pirulát, amelynek gyomormosás a következménye.

Henry de Gorsse sok mindent jól látott, de van, amiben tévedett. Azt gondolta, hogy a házasságkötési szertartásokból eltűnnek a polgármesterek és egy fonográf veszi fel a házastársak esküjét. Szerinte a fogorvosokra sem lesz már szükség. Helyettük odontoklasztoknak nevezett robotok dolgoznak, amelyek mechanikus karjaik segítségével ragadják meg és kötözik le a pácienst, és ők húzzák ki a képernyőn megjelenő fogat. A szerző repülő autókat profetizált,  amelyek 3 óra alatt teszik meg az utat Brazíliából és vissza.

„Párizsban a közlekedés a levegőben folyik. Enélkül a gyalogosokat már jó ideje mind elgázolták volna” – hangzik el a darabban egy sofőr szájából.

Végül az író meg volt győződve arról, hogy 2020-ban még érvényes lesz a halálbüntetés Franciaországban. Pirouette-et is ez fenyegette bigámia miatt, mivel közben a felesége is megérkezik 2020-ba. A valóságban 1982-ben küldték végleg nyugdíjba a guillotine-t.

A darabnak bemutatásakor nagy sikere volt, a kritikusok „a haladás szép allegóriáját” látták benne. Nem is gondolták volna, mennyi minden valósult meg belőle a következő 100 évben.