„Különös, alig 165 cm magas kis emberke volt, egyenes tartású, méltóságos. Fejének tojás formája volt és mindig oldalra hajtotta. Ajkát szürke, katonás bajusz ékesítette. Öltözéke kifogástalan volt. Egy porszemet rajta kellemetlenebbnek tartott volna, mint egy sebet. És ez a piperkőc, aki enyhén sántított is, a maga idején a belga rendőrség egyik legértékesebb tagja volt. Különleges nyomozói szimata volt, számtalan győzelmet aratott, a legbonyolultabb eseteket is meg tudta oldani”.
Ez volt az első leírás Hercule Poirot-ról, a mesterdetektívről, aki az írónő képzeletében 100 évvel ezelőtt, 1920-ban született.
Agatha Christie olyan regénnyel indult, amely megváltoztatta az író-olvasó viszonyt. A címe A titokzatos Styles-ügy volt, 1920-ban jelent meg, 2 ezer példányban, és alig 25 fontot keresett vele. Onnantól kezdve aztán jöttek a jobbnál jobb krimik, történetei soha nem ismétlődtek és mindig volt bennük valami különleges csavar, gyakran több is.
Az élénk képzelőerővel megáldott írónak annyi oldala volt, hogy bőven túltett a maga kreálta figurákon. Magánéletének furcsaságait még rajongói is kevéssé ismerik.
Agatha jómódú családban nőtt fel, részvények hozamából éltek, ő sem járt iskolába és mindig pozitívan értékelte a semmittevést. „A mai fiatalokat megfojtja a tanulás. Munkát keresnek, még mielőtt diplomát szeretnek. Pedig ebben a korban inkább a szabadságra kellene gondolniuk, mint a mezőn fickándozó csikók” – írt.
Amikor kicsi volt, azt játszotta, hogy egy anyamacska öt kölykének egyike. Beszélgetett képzeletbeli állataival, történeteket talált ki, amelyek később bekerültek a könyveibe. A magában beszélés szokása megmaradt nála idős korában is – írta önéletrajzában.
Az első novelláját anyjának köszönhette. Látta, hogy lánya unatkozik egy hosszú influenza alatt. Azt tanácsolta neki, hogy írjon. A Szépség háza (The House of Beauty) volt az alig 20 éves lány első írása.
Agatha lila színű ruhában ment férjhez 1914 karácsony előtt Archibald Christie-hez. Akkoriban a brit Vöröskeresztnél dolgozott. Nem volt sem fehér ruhája, sem fátyla. Kosztümöt viselt, és egy kis lila kalapot.
1947-ben Mária királyné, VI. György anyja 80. születésnapjára azt kérte ajándékul, hogy meghallgathassa a rádióban Agatha Christie Három vak egér című darabját, Később ebből született az Egérfogó című legendás előadás, amely a mai napig megy Londonban, és a nézőknek nem szabad elárulniuk, azoknak, akik még nem látták, hogy mi a darab vége…
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
