A földönkívüliek már nemcsak a mániákusokat érdeklik, akik minden repülő tárgyban, fényben őket sejtik, hanem a NASA hivatalos tudományos missziójává is vált a keresésük. A következő évtizedekre szóló kutatási terv keretében tavaly ősszel együttműködést jelentettek be a SETI programmal. Jövő nyáron két járművet terveznek a Marsra küldeni, amelyek élő organizmusokat keresnek a felszín alatt. Ígéretesek lehetnek a Jupiter és a Saturnus holdjai és az exoplanéták is.

Nem kis zöld embereket keresnek természetesen, hanem szerves molekulákat, vagy az élet elemi formáit.

Az utóbbi években kifejlesztett technológiákkal távolról is meg lehet találni a szerves nyomokat.

„Nem hihetem, hogy mi legyünk az egyedüliek a világegyetemben. Túl sok csillag, túl sok bolygó van.  És a kémia, amely egyetemes, máshol is létre kellett, hogy hozzon életet” – mondta Didier Queloz Nobel-díjas asztrofizikus.

Sokan gondolják, hogy nem az a probléma, hogy találnak-e életet, hanem az, hogy mikor.

A NASA szerint a Mars a legközelebbi bolygó, ahol lehet élet. Nehéz elképzelni, hogy most is legyen, de a kutatók szerint régen, amikor olyan atmoszférája volt, mint a Földnek és a hőmérséklete olyan volt, hogy a víz folyékony maradhatott, lehetett élet.

2020-tól a NASA és az ESA roverjei fogják keresni a fosszilis életnyomokat.

Jim Green, a NASA kutatója szerint nagyon valószínű, hogy találnak és ez megváltoztatja elképzelésünket arról, hogy milyen helyet foglalunk el a világban. A Marson kívül nagy esélyei vannak a kutatásnak a mi naprendszerünkben a Jupiter jeges holdjának, az Európának.

Amikor Galileo Galilei 1610-ben saját készítésű teleszkópján először látta meg a Jupitert, 4 körülötte keringő holdat is felfedezett. Kb. 400 évvel később a NASA Galilei missziója felfedezte, hogy az egyik hold jege alatt egy hatalmas óceán van.

Ennek az óceánnak a vulkáni kéményeiben élet születhet. A Földön ilyen kéményekben olyan hőség van, amely széttöri a molekulákat és kémiai reakciókat indít el. A mikrobák a hidrogént cukrokká változtatják. A mélységben fotoszintézis ugyan nem tud létrejönni, de egy kemoszintézis hasonló módon használja fel a kémiai reakciókat és létrehozhat a Nap nélkül is ökorendszereket.

A NASA tervezi közelről is megvizsgálni az óceánt az Europa Clipper program keretében 2023-ban.

Az űrjármű 25-ször repül át az Európa felett 25 km távolságban. Egy atomhajtású helikopter, a Dragonfly a Titánon, a Saturnus legnagyobb Holdján fog élet után kutatni. Odáig eljutni sem lesz könnyű, a Saturnus a földi fénynek csak csak 1%-át kapja, az űrhajó napenergiát nem tud felhasználni. A Dragonfly-t plutonium fogja hajtani. 2026-ban indítják és 2034-ben éri el a Titánt.

A Titánon a jég, a folyékony metántavak és a vastag nitrogén atomszféra uralkodik. Potenciálisan lehet rajta élet.

A Titán valami módon hasonlít a kezdeti Földhöz. „A vizet a metán helyettesíti, de elképzelhető az élet más kémiai összetételű, más típusú DNS-sel. Lehet, hogy valami nagyon különös” – magyarázta Green.