A Föld népessége ma 7,8 milliárdra tehető. Az évszázad végére elérheti a 11 milliárdot. Rengeteg táplálásra váró száj. Vannak stratégiák a megoldásra, a pazarlás megszüntetésére, a húsfogyasztás csökkentésére. Ugyanakkor 60%-kal kellene növelni a gabonatermesztésre szánt területet.
Az idén szerencsések vagyunk. Az e témával foglalkozó nemzetközi kormányközi ügynökség, az International Grains Council szerint rekordtermés várható, 2,23 milliárd tonna. Ebből 766 millió a búza, 500 millió a rizs, 1 millió a kukorica. Együtt a világfogyasztás 94%-át fedezik. A többi gabonaféle csak morzsa hozzájuk képest.
A búza az egyik legfontosabb étrendünkben, a protein és a kalória egyötödét adja. Termékenysége növényenként alacsonyabb, mint a kukoricáé. 215 millió hektáron termelik, míg a kukoricát csak 100 millión. Lassabban nő, kb. 6 hónap alatt érik be.
Ez a helyzet azonban változhat. A floridai, a princetoni és a Columbia egyetemek kutatói a Kennedy űrközponttal és a mesterséget termelő platformokat gyártó Bowery Farminggal együttműködve megpróbálták a búzát függőlegesen és LED-lámpákkal termeszteni és azt tapasztalták, hogy a hozam nagy mértékben nőtt. Míg a földben az átlag hektáronként 3,1 tonna, ezzel a módszerrel el lehet érni akár 2 ezer tonnát is. Eddig ezt a módszert csak salátafélékkel alkalmazták, valamint a konyhakerti növényeknél.
A búza hozama nagy mértékben változik a körülményektől függően. Mindenekelőtt a föld minősége, az esőmennyiség, az egyes évszakok időjárása és a fény mennyisége a döntő. Ezek a tényezők a függőleges termesztésnél eleve szabályozhatók. Olyan helyeken lehetne jó megoldás, mint a Közel-Kelet, ahol nincs sok művelhető föld. Lehetne sivatagban vagy városi környezetben, elhagyott ipari zónákban is termelni. Előnye lenne a mezőgazdaság környezeti lábnyomának csökkentése is, hiszen ez az egyik legszennyezőbb emberi tevékenység.
A struktúra, amit a kutatók javasolnak, egy tíz rétegből álló építmény, amely egy hektárt foglalna el. Belül beállítják a megfelelő hőmérsékletet, a CO2-szintet, amely magasabb a normálisnál a fotoszintézis elősegítése érdekében. Szabályozzák a fényt, az ibolyántúli és az infravörös sugarak mennyiségét. A búzának nincs szüksége éjszakai pihenésre, a fény maradhat a nap 24 órájában.
Ilyen feltételek mellett a növény gyorsabban nő, a ciklus alig 70 nap, míg a szabadban 200. Ezzel a módszerrel egy évben ötször lehet aratni.
Az építmény azért is gazdaságos, mert felfelé fejleszthető. A 10 rétegből lehet akár 100 is.
Egyelőre azonban még várni kell ezzel a módszerrel, mert a megújuló energiák, a napelemek drágák. A jövőben azonban jó megoldás lehet akkor is, ha nem helyettesíti a szabadföldi gabonát, de a termelésre alkalmatlan területeken mindenképpen működhet – írta Business Insider.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Hehe64 2020.08.31. 10:55:41
Ez hazánk viszonylatában (bevándorlók nélkül) 1 azaz egy milliós népességet jelent.
Szóval örülünk az új termelési módszerek kifejlesztésének, de maximum annyiban számítanak, hogy ma mezőgazdasággal foglalkozók aránya még jobban csökkenni fog.
(Magyarországon például kb. a népesség egyetlen százaléga látja el a többi kilencvenkilenc százalékot.)
steve_ 2020.08.31. 20:06:26
Röviden: semmi értelme, legalábbis addig, amíg a magfúzió mindennapi technológia nem lesz. Ugyanis egy atomerőmű kellene minden búzaföld mellé.
Az is nagyszerű ötlet, hogy napelemekkel termejenek hozzá áramot. Végülis csak minimum 5-10x annyi felületet kell befedni napelemmel, mint amennyin a búzát termelik.
Aminek van értelme:
a: az űrben kísérletezni növénytermesztéssel
b: drága fűszernövényeket frissen helyben akár a boltban így termeszteni. Nem környezetbarát, mert több energiába kerül mint 1000 km-ről szállítani, és 0 kalóriát jelent, de a gazdagabb fogyasztók megengedhetik maguknak az extra frissességért cserébe.
De hogy a globális élelmezésre 0 hatása lesz a következő 100 évben az egészen bizonyos.
nincs1agy 2020.08.31. 22:54:37
feribácsi 2020.09.01. 01:30:58
nemecsekerno_007 2020.09.01. 11:35:19
Boar. 2020.09.01. 13:36:21
A hibrid fajták most hozzák a tíz tonnás átlagot.
DE pont a búza az, aminél nagyon sokat számít a beltartalmi érték. És azzal már a nagyhozamú hibrideknél is baj van. Márpedig akármilyen vacakból nem, vagy csak sok adalékanyaggal lehet kenyeret sütni.
Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2020.09.01. 13:50:13
Luighi 2020.09.01. 17:29:33
gigabursch 2020.09.01. 20:57:37
Reactor 2022.04.24. 01:05:36
Műkaja-termesztés helyett mondjuk művelésbe lehetne fogni az ugarföldeket. Van belőlük bőséggel még, semmi szükség itt tápgyárakra.