Ideggyógyászok, pszichológusok, tanárok régóra vitatkoznak azon, hogy a matematikai, nyelvtanulási, zenei tehetség adottság-e vagy pedig környezetfüggő. Ma már tudjuk, hogy minden tényezőnek van szerepe, de azt még nem, hogy milyen arányban, és hogy miképp hatnak egymásra.
Ebben a kérdésben visz előre a lipcsei Max Planck intézet neuropszichológusainak munkája, amely a PLOS-ban jelent meg.
„A jó matematikai képesség genetikai és környezeti tényezők bonyolult interakciójától függ. Azt azonban nem tudjuk, hogan alakul az agy fejlődésében különböző fázisaiban” – írják a kutatók.
Vizsgálódásuk középpontjában a ROBO1-nek nevezett gén variánsai állnak. Ezek a gének kapcsolódnak a jobboldali agykéregben lévő szürke állományra, amely a számokért felelős.
Kísérletükben a kutatók megmérték 3-6 éves gyerekek agyi szürke állományának volumenét. Ezek a gyerekek még nem kaptak semmiféle matematikai képzést és elemezték genómjukat a ROBO1 variánsait keresve. Amikor a gyerekek általános iskolások lettek, 6-9 éves koruk között összegyűjtötték matematika-jegyeiket és összehasonlították a korabeli adatokkal.
Az eredmény igazolta azt a feltételezést, mely szerint létezik összefüggési lánc a ROBO1 variánsok és az agy szürke állományának volumene, valamint a matematikai képességek között. Ez utóbbiak egyötöde a genetikai tényezőnek tudható be – állapították meg a kísérletező tudósok.
Mindazonáltal a kutatásnak van egy komoly hiányossága. Nem foglalkoztak ugyanis a két mintavétel között eltelt idő eseményeivel, már pedig elképzelhető, hogy azok, akik jobb eredményeket értek el matematikából, esetleg olyan családi környezetben voltak, amelyben nagyobb ihletet kaptak e „rettegett” tantárgyból, mint gyengébben szereplő kortársaik.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
steery 2020.11.18. 15:49:39
Ennek ellenére - totálisan ostoba módon - pont ezeket a matematikai területeket hanyagoljuk el az iskolában. Helyette a sokkal elvontabb és kevésbé fontos számelmélettel meg függvényekkel kínozzuk a gyerekeket, amiknek aztán kb. semmi hasznát nem veszik az életben az alapműveleteket kivéve (amikor a pénzt kell megszámolni).
Tehát totálisan meg kéne fordítani az oktatás módját: általános és közép iskolában geometriát, halmazelméletet, gráfelméletet, topológiát kéne tanítani, majd az egyetemen lehetne azoknak, akiket komolyan érdekelnek a továbbiak, tanítani a számelméletet, algebrát, függvényeket és más nyalánkságokat. Vajon hány évszázadba kerül még, mire az ostoba tanárok és oktatásügyi hozzánemértők rájönnek erre a pofonegyszerű igazságra?
Örömhernyó 2020.11.18. 16:37:22
Kb. 13 éve kárpitosra volt szükségem egy pár ágy, fotel és hasonlók áthúzásához. A mester elmondta, hogy ő vizsgáztat szakmunkás tanulókat, de a felhozatal katasztrofális. Nem tudnak felületet, tehát anyagszükségletet számítani 18 éves fiatalok. Pedig munka volt rengeteg, de ő is kénytelen volt egyedül dolgozni, mert nem mert felvenni fiatal munkást, mert segghülyék voltak mind. Arról nem is szólva, hogy a kétkezi munkát inkább kerülték, elhgyták a szakmát, amire amúgy sem voltak alkalmasak.
Persze a kárpitos szakmunkás nem a tápláléklánc csúcsa, de szerintem minden szinten vannak bajok.
A matematika az a tantárgy, aminek a nemtudása aláássa a természettudományos tantárgyakban eléhető eredményeket is. Fizikából, kémiából is a nem kielégítő matematika tudás miatt rosszak sokan. Nem arról van szó, hogy nem fogják fel a fizikai vagy kémiai fogalmakat, hanem amikor számításokra kerül a sor, akkor elvéreznek.
na__most__akkor 2020.11.18. 17:11:28
"Az ember alapvetően geometriákban (formák), halmazokban (csoportok), ... és topológiákban (felületek) gondolkodik, mivel az észlelésünk (látás) ezekre van kihegyezve."
és
"...akiket komolyan érdekelnek a továbbiak, tanítani a számelméletet, algebrát, függvényeket és más nyalánkságokat."
Jó.
- geometria
"Az axiómák segítségével a geometria által vizsgált dolgokkal, például a pontokkal, egyenesekkel, görbékkel, felületekkel és testekkel kapcsolatos logikus következtetések vonhatóak le." : FELÜLETEKKEL
- halmazok
"Az algebra jellemzően struktúrákkal foglalkozik, melyek olyan halmazok, melyek elemei között hasonló műveleti tulajdonságokkal rendelkező műveleteket definiálunk." : HALMAZOK
- függvények
"A függvény vagy más néven parciális (részleges) leképezés a matematika egy olyan absztrakt fogalma, mely a geometriai leképezések..." FÜGGVÉNY
Ami a lényeg; bármit kihagyunk, hiányozni fog.
"--- ostoba tanárok és oktatásügyi hozzánemértők ---"
Almandin 2020.11.18. 18:21:47
CSOKKI MÁLNA 2020.11.18. 20:33:50