Felszabadulas utja? Kinek? A gyozteseknek? Megint milyen fellengzos nevadas ... a 95% nemet lakossagu Danzignak hatalmas felszabadulas volt biztos ...

Helyesen: Az 1943-ban elkezdett Sziciliai-italiai es az 1944-ben megnyitott nyugat-europai hadjarat utovonala

Arrol mar nem is irok, hogy a nemet hadsereg 2/3-a a keleti fronton harcolt evekig komolyan.

@Bandibacsi34: Ahonnan nem felszabadítás jött, hanem újabb megszállás. Másrészt, a II világháborút nem csak a nácik vesztették el, hanem egész Európa.

1.) Az említett hollandiai várost, Nijmegent egy tévedésből végrehajtott szövetséges bombázás tette nagyrész a földdel egyenlővé: a műemléki szempontból legértékesebb történelmi városnegyed a Felsőváros eltűnt a föld színéről.

2.) A Market Gardenről legalább is megoszlanak a vélemények. Azt írod, hogy "fontos csataszínhely, Arnhem, amely megnyitotta az utat a Ruhr-vidék felé" - csakhogy a Market Gardenben éppen hogy nem siekrült az arnhemi híd elfogalása: a várost és a hidat megtartották a németek. (Nem mellesleg a város nagy része elpusztult a pár napos harcokban.) A Market Gardent még a legpozitívabb értékelések is "félsikernek" könyvelik el: sikerült Eindhoven és Nijmegen elfoglalása, de épp a legfontosabb, az arnhemi híd német kézen maradt. Az okot a hadművelet rendkívül felületes, a saját képességeket eltúlzó és az ellenségre vontakozó (koherens) felderítési adatokkal nem törődő, nagyképű előkészítésben jelölik meg... A Rajnán való szövetséges átkelés nem is itt, hanem 200 km-re délre, a Bonn és Koblenz közötti Remagennél történt meg, 1945 március 8-án, hónapokkal később.

(A Market Garden "eredménye" a reichswaldei brit-szövetséges katonai temetőben tekinthető meg, Nijmegentől 27 km-re, már német földön, ahol számos ejtőernyős sírja áll.)

Nagyon érdekes az egyes történelmi események ideológiai átszínezése. A népköztársasági időszakban ugye állandóan a munkás-paraszt - arisztokrácia, burzsoázia ellentétben vizsgálták az egyes történelmi eseményeket.
Nyugaton is van egy hasonló idealista értelmezés, ami a jó demokrata országok harcáról szól a gonosz ellen. A Szovjetúnióhoz való viszony aztán már egy kicsit furcsa itt, hiszen valahogy meg kellene magyarázni, hogy hogyan lett a dicsőséges szövetségesből két-három éven belül brutál hidegháborús ellenség.
Az alapfeltevés persze igaz: Hitler rezsimje egy embertelen, népirtó diktatúra volt, amely az alacsonyabb rendűeknek tekintett emberek mellett az árjának tekintett polgárokat is pillanatok alatt feláldozta. Ahogy az is igaz, hogy a szövetségesek indokai messze nem voltak olyan nemesek, ahogy ezt utólag be akarták állítani. Itt nem is kell beszélni Sztálinról, akinek kezdettől fogva az volt a terve - és a Németországgal kötött Molotov-Ribbentropp paktum nyilvánvaló mozgatórugója -, hogy az imperalisták majd szépen halomra ölik egymást és a végén a világforradalom terjeszkedni tud, szövetségi rendszerbe tudja vonni Európát. Ahogy tehát az első világháború után, most is az volt a szovjetek terve, hogy terjeszkedjenek, nem pedig a nagy honvédelem és békés egymás mellett élés, ahogy ezt utólag reklámozzák. Ezt egyértelműen bizonyítják a szovjet agressziók Lengyelország, a balti államok és Finnország ellen is. Sztálin látta, hogy az imperialisták el vannak foglalva egymással és megszerzett egy jó nagy befolyási övezetet. A britek és a franciák sem látták ezt másképpen az elején, ezt is bizonyítja, hogy a Lengyelország elleni agresszió után, amikor a szovjetek a finneket próbálták meg elfoglalni, a britek és franciák még terveket is gyártottak arra, hogy akkor mint világhatalmaknak nekik kellene a rendetlenkedő szovjeteket is kiszorítani Finnországból. Az egész Churchill féktelen németgyűlöletén bukott meg és azon, hogy egybe akarta kötni az egészet Svédország megszállásával (amitől a német vasércellátás elapadását várta, viszont ezzel azonnali német inváziót váltott volna ki, ezért a svédek ezt elutasították).

A nyugati szövetségesek motivációi is eléggé kérdésesek. A franciákat talán leszámítva, akik ugye jelenleg ténylegesen megtámadottak voltak és vissza akarták szerezni a vonatkozó területeket. A britek esetében Churchill háborúimádata és minden áron győzni akarása mindent vitt (a bengáli éhínségről sok indiai tudna beszélni). A britek alapvetően kevésbé voltak érintettek az egészben, a zsidókra konkrétan szartak (meg kell nézni, hogy anno amikor az üldöztetés elől a 30-as évek végén a zsidók Nagy-Britanniában akartak menedéket kérni, milyen kevés embert engedtek be), a gyarmatbirodalmuk leginkább az afrikai csatározásokban volt érintett. Nem véletlen, hogy a nyugati frontot 1944-ben leginkább Sztálin állandó nyomására - no meg a franciák miatt - nyitották meg Normandiában, korábban a balkáni második partraszállás - elsősorban a britek Görögországot érintő érdekeltsége miatt opció volt. Nem véletlen, hogy a németek folyamatosan próbáltak békét kötni a hozzájuk viszonylag hasonló beállítottságú (rasszista és imperialista) britekkel. (Az erre vonatkozó dokumentumok jelentős része még mindig titkos, de nagyon valószínűnek tűnik, hogy a Rudolf Hess akciónál és később is a németek békét akartak Nagy-Britanniával).

Az USA esetében Rooswelt tudta, hogy az amerikaiak többsége izolacionista, nem akarja, hogy európai háborúban haljon meg a fia, a férje vagy a szomszéd. Mégis benne akart lenni a háborúban, gazdasági okokból és az USA világhatalmi státuszának kiterjesztése miatt.

Ha valaki tehát veszi a fáradtságot és megkapargatja a jó és a rossz ellentétet, egyre inkább egy szürke maszlagot lát, ahol a jó nem igazán jó, hanem rengeteg olyan bűntettet követett el, amit ma már háborús bűncselekménynek minősítenének. Persze ez sem a nyugati, sem az orosz médiában nem téma, csak a dicsőséges győzelem a gonosz felett.

Kérdés ugye, hogy mennyire volt felszabadulás ez. Franciaországban biztosan az volt és a végén Magyarországon és a németeknél is. Elsősorban az egyre durvább diktatúra, önkényes káosz miatt (nálunk a nyilasok rémuralma, a németeknél Hitler paranoiás árulókeresése és a felégetett föld politikája miatt). Az üldözöttek (zsidók, cigányok, ellenállók, kommunista szimpatizánsok stb.) biztosan felszabadulásnak élték meg. Az egyszerű ember biztosan boldog volt, hogy már legalább nem szól folyamatosan a fegyverropogás. Utána a nemi erőszakhullám, a fosztogatások, a malenkij robot azért igencsak levett a felszabadulás értékéből.

Miért nem a 2. vh kirobbantásának helyénél, a trianoni palotánál kezdődik az út? Nyugodtan be lehet mutatni a franciák főbűnét is!

A felszabadulás napja pedig nem április 4, hanem augusztus 30!

hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1sodik_b%C3%A9csi_d%C3%B6nt%C3%A9s

@MEDVE1978: "A franciákat talán leszámítva, akik ugye jelenleg ténylegesen megtámadottak voltak és vissza akarták szerezni a vonatkozó területeket."

Nem! A franciák a kirobbantói voltak a háborúnak, trianonban kötelezték a tengelyhatalmakat a visszavágásra. Ha nem lettek volna olyan pofátlanul mohók, az egész háború ki se tört volna. De nekik a másik megalázása kellett, a várható bosszúval. Meg is kapták amit akartak, nincs bennük semmi sajnálnivaló. Sőt, a németek még jót is tettek velük, hogy a kedvükben jártak.