Európai történeti és kulturális társaságok kezdeményezésére rajzolták meg a II.világháború fontos európai eseményei mentén haladó útvonalat, amely a Felszabadítás Útja nevet viseli.
A 3500 km-s útvonalat Daniel Libeskind tervezte meg. „Az út – olvasható honlapjukon – túlhalad a nemzeti határokon, amelyek túl hosszú ideig megosztották kontinensünket. Összeköti történelmünket a modern európai élettel, hangsúlyozza a nemzeti megbékélés szerepét és a nagy fáradtsággal kivívott szabadság értékén való elgondolkodás fontosságát.”
Az úttal kapcsolatban folynak az előkészületek, de tavaszig várni kell – ha a járvány elcsitul addig – hogy teljesen elkészüljön.
Az első állomás Normandia lesz, az 1944. június 6-án kezdődött szövetségesi partraszállás színhelye. A következő állomás a hollandiai Nijmegen, amelynek hídjáért folyt nagy csata. Erről a nagy ejtőernyős hadműveletről, a Market Gardenről készült Cornelius Ryan regénye, és Richard Attenborough híres filmje, A híd túl messze van, és innen csak 10 perc az ugyancsak fontos csataszínhely, Arnhem, amely megnyitotta az utat a Ruhr-vidék felé.
Németországban Nürnberg az egyik legfontosabb állomás. Az egykori náci pártnapok, majd a háborús bűnösök perének színhelyén egy dokumentációs központ működik, amely megmagyarázza a nácizmus létrejöttét és elterjedésének okait. Érdekes az Art Bunker is, amelybe a nácik elrejtették a rabolt műkincseket, például a római császárok jelvényeit, vagy a krakkói Nagy Szűz Mária katedrális oltárát. Innen az út természetesen Berlinbe vezet.
Olaszországban Szicíliába vezet az út, ahol a szövetségesek 1943-ban szálltak partra. A cataniai történeti múzeum és a katonai temető után a kontinensen Anzio, Salerno és Montecassino őrzi a nagy csaták emlékeit.
De számtalan más állomása is van ennek az útnak: Párizs, az Ardennek, Csehországban Plzen, amelyet George Patton tábornok páncélosai szabadítottak fel 1945 májusában, Lengyelországban pedig Gdansk, ahol 1939. szeptember 1-én a Schleswig-Holtstein német hadihajó tüzet nyitott a Westerplattéra.
Aki vállalkozik az útra, az emlékhelyek és temetők mellett lesz lehetősége meghallgatni a második világháború veteránjainak visszaemlékezéseit is.
Ha készen lesz az út, gazdagítani fogja Európa kollektív emlékezetét a szabadság nevében – írja a Repubblica.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Rothstein 2020.11.28. 14:16:47
Bandibacsi34 2020.11.28. 19:30:02
Bandibacsi34 2020.11.28. 19:32:21
midnight coder 2020.11.28. 21:38:53
Moin Moin 2020.11.29. 09:47:27
2.) A Market Gardenről legalább is megoszlanak a vélemények. Azt írod, hogy "fontos csataszínhely, Arnhem, amely megnyitotta az utat a Ruhr-vidék felé" - csakhogy a Market Gardenben éppen hogy nem siekrült az arnhemi híd elfogalása: a várost és a hidat megtartották a németek. (Nem mellesleg a város nagy része elpusztult a pár napos harcokban.) A Market Gardent még a legpozitívabb értékelések is "félsikernek" könyvelik el: sikerült Eindhoven és Nijmegen elfoglalása, de épp a legfontosabb, az arnhemi híd német kézen maradt. Az okot a hadművelet rendkívül felületes, a saját képességeket eltúlzó és az ellenségre vontakozó (koherens) felderítési adatokkal nem törődő, nagyképű előkészítésben jelölik meg... A Rajnán való szövetséges átkelés nem is itt, hanem 200 km-re délre, a Bonn és Koblenz közötti Remagennél történt meg, 1945 március 8-án, hónapokkal később.
(A Market Garden "eredménye" a reichswaldei brit-szövetséges katonai temetőben tekinthető meg, Nijmegentől 27 km-re, már német földön, ahol számos ejtőernyős sírja áll.)
MEDVE1978 2020.11.29. 11:10:37
Nyugaton is van egy hasonló idealista értelmezés, ami a jó demokrata országok harcáról szól a gonosz ellen. A Szovjetúnióhoz való viszony aztán már egy kicsit furcsa itt, hiszen valahogy meg kellene magyarázni, hogy hogyan lett a dicsőséges szövetségesből két-három éven belül brutál hidegháborús ellenség.
Az alapfeltevés persze igaz: Hitler rezsimje egy embertelen, népirtó diktatúra volt, amely az alacsonyabb rendűeknek tekintett emberek mellett az árjának tekintett polgárokat is pillanatok alatt feláldozta. Ahogy az is igaz, hogy a szövetségesek indokai messze nem voltak olyan nemesek, ahogy ezt utólag be akarták állítani. Itt nem is kell beszélni Sztálinról, akinek kezdettől fogva az volt a terve - és a Németországgal kötött Molotov-Ribbentropp paktum nyilvánvaló mozgatórugója -, hogy az imperalisták majd szépen halomra ölik egymást és a végén a világforradalom terjeszkedni tud, szövetségi rendszerbe tudja vonni Európát. Ahogy tehát az első világháború után, most is az volt a szovjetek terve, hogy terjeszkedjenek, nem pedig a nagy honvédelem és békés egymás mellett élés, ahogy ezt utólag reklámozzák. Ezt egyértelműen bizonyítják a szovjet agressziók Lengyelország, a balti államok és Finnország ellen is. Sztálin látta, hogy az imperialisták el vannak foglalva egymással és megszerzett egy jó nagy befolyási övezetet. A britek és a franciák sem látták ezt másképpen az elején, ezt is bizonyítja, hogy a Lengyelország elleni agresszió után, amikor a szovjetek a finneket próbálták meg elfoglalni, a britek és franciák még terveket is gyártottak arra, hogy akkor mint világhatalmaknak nekik kellene a rendetlenkedő szovjeteket is kiszorítani Finnországból. Az egész Churchill féktelen németgyűlöletén bukott meg és azon, hogy egybe akarta kötni az egészet Svédország megszállásával (amitől a német vasércellátás elapadását várta, viszont ezzel azonnali német inváziót váltott volna ki, ezért a svédek ezt elutasították).
A nyugati szövetségesek motivációi is eléggé kérdésesek. A franciákat talán leszámítva, akik ugye jelenleg ténylegesen megtámadottak voltak és vissza akarták szerezni a vonatkozó területeket. A britek esetében Churchill háborúimádata és minden áron győzni akarása mindent vitt (a bengáli éhínségről sok indiai tudna beszélni). A britek alapvetően kevésbé voltak érintettek az egészben, a zsidókra konkrétan szartak (meg kell nézni, hogy anno amikor az üldöztetés elől a 30-as évek végén a zsidók Nagy-Britanniában akartak menedéket kérni, milyen kevés embert engedtek be), a gyarmatbirodalmuk leginkább az afrikai csatározásokban volt érintett. Nem véletlen, hogy a nyugati frontot 1944-ben leginkább Sztálin állandó nyomására - no meg a franciák miatt - nyitották meg Normandiában, korábban a balkáni második partraszállás - elsősorban a britek Görögországot érintő érdekeltsége miatt opció volt. Nem véletlen, hogy a németek folyamatosan próbáltak békét kötni a hozzájuk viszonylag hasonló beállítottságú (rasszista és imperialista) britekkel. (Az erre vonatkozó dokumentumok jelentős része még mindig titkos, de nagyon valószínűnek tűnik, hogy a Rudolf Hess akciónál és később is a németek békét akartak Nagy-Britanniával).
Az USA esetében Rooswelt tudta, hogy az amerikaiak többsége izolacionista, nem akarja, hogy európai háborúban haljon meg a fia, a férje vagy a szomszéd. Mégis benne akart lenni a háborúban, gazdasági okokból és az USA világhatalmi státuszának kiterjesztése miatt.
Ha valaki tehát veszi a fáradtságot és megkapargatja a jó és a rossz ellentétet, egyre inkább egy szürke maszlagot lát, ahol a jó nem igazán jó, hanem rengeteg olyan bűntettet követett el, amit ma már háborús bűncselekménynek minősítenének. Persze ez sem a nyugati, sem az orosz médiában nem téma, csak a dicsőséges győzelem a gonosz felett.
Kérdés ugye, hogy mennyire volt felszabadulás ez. Franciaországban biztosan az volt és a végén Magyarországon és a németeknél is. Elsősorban az egyre durvább diktatúra, önkényes káosz miatt (nálunk a nyilasok rémuralma, a németeknél Hitler paranoiás árulókeresése és a felégetett föld politikája miatt). Az üldözöttek (zsidók, cigányok, ellenállók, kommunista szimpatizánsok stb.) biztosan felszabadulásnak élték meg. Az egyszerű ember biztosan boldog volt, hogy már legalább nem szól folyamatosan a fegyverropogás. Utána a nemi erőszakhullám, a fosztogatások, a malenkij robot azért igencsak levett a felszabadulás értékéből.
fkv.117 2021.07.31. 14:28:20
fkv.117 2021.07.31. 14:36:41
hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1sodik_b%C3%A9csi_d%C3%B6nt%C3%A9s
fkv.117 2021.07.31. 14:49:15
Nem! A franciák a kirobbantói voltak a háborúnak, trianonban kötelezték a tengelyhatalmakat a visszavágásra. Ha nem lettek volna olyan pofátlanul mohók, az egész háború ki se tört volna. De nekik a másik megalázása kellett, a várható bosszúval. Meg is kapták amit akartak, nincs bennük semmi sajnálnivaló. Sőt, a németek még jót is tettek velük, hogy a kedvükben jártak.