„Aki szeret, követ!” - volt a hetvenes évek egyik híres farmerreklámja. Míg ma a különböző kutatások szerint nem csekély a negatív nyoma a környezetre, mivel ma a farmernadrág készítésére használják fel világszinten a gyapot 35 %-át, melyből kb. 23.000 tonna szövet lesz, melynek az előállítása további sok kémiai eljárásokat igényel, különféle mérgező anyagokkal és nagyon sok vízfelhasználással.
10.000 liter víz 1 kg gyapotrost megtermeléséhez!
Csak Indiában és Kínában kb. 120 millió liter vizet öntöznek el a gyapotra évente.
Ez hatalmas ár egy olyan termékért, amelyet viszonylag olcsón adnak el.
A vízen kívül nagy nyomot hagy a festés is, mert a festékben különböző mérgező anyagok, nehéz fémek vannak. Mérgez a festék leve, amely sokszor a folyókba kerül, és mérgez az a víz is, amelyben a viselője kimossa, és ami aztán a csatornába kerül.
A kutatók jelezték, hogy farmerszövet mikro rostokat találtak tavakban, folyókban.
Egy tanulmány, amelyet a torontói egyetem kutatói jelentettek meg az Environmental Science and Technology Letters-ben, szintén erről tanúskodik. A szennyezés észlelhető az Ontario déli részétől a Nagytavakig!
További megfigyelésekkel azt is bizonyították, hogy egy farmernadrág egy-egy mosásnál 56.000 mikro rostot engedhet ki. Ha belegondolunk, hogy a kanadaiak fele farmert visel, amelyet átlag kétnaponta mosnak ki…
A szövetrostok pedig messze eljutnak. Találtak már belőlük tengeri halak gyomrában is!
A szakértők kezdetnek a használókhoz fordulnak, arra kérik őket, hogy vagy ne farmert viseljenek, vagy ha ragaszkodnak hozzá, ne mossák olyan gyakran, vagy olyan márkát válasszanak, amely szerves anyagokkal dolgozik.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
