Ma még az is meglepő, ha egy cég vezetője egy másik kontinensről irányítja a munkát. Mint ahogyan ez a kaliforniai Butlr Health esetében történik. Christine Carrillo, a vállalat elnök-vezérigazgatója blogjában bevallotta, hogy így végzi el ügyvezető asszisztense napi munkájának 60%-át: ő intézi a levelezést, a pénzalapok gyűjtését, ő foglalkozik a vállalati stratégiával, de a munkaerő-toborzással, a számlázásokkal és ő tartja a kapcsolatot a befektetőkkel is. Így a főnök-asszony heti munkaideje mindössze 36 óra, bőven jut ideje a magánéletre, sportra és művelődésre is. Teszi mindezt több mint 10 ezer kilométerről, a Fülöp-szigetekről.
Carrillo posztja heves vitát váltott ki, főleg azzal, hogy ha ez így van, miért kapnak az elnökök olyan hatalmas fizetéseket, és hogy asszisztensének 50%-kal több járna, mint neki. De felmerült az is, hogy ha ilyen távolságról lehet ilyen fontos ügyeket intézni, akkor miért ne bízhatnák e feladatokat egy gépre?
A New Statesman próbál ezekre a felvetésekre válaszolni: az elnökök munkájának vannak olyan részei, amelyek nehéz stratégiai döntéseket igényelnek, ezért fizetik ilyen jól őket, de valóban vannak tevékenységüknek olyan részei, amelyeket nyugodtan át lehetne adni egy szoftvernek.
Olaszországban például az ipari robotok bevezetése 2011 és 2018 között nem volt negatív hatással a munkanélküliség alakulására és ez idő alatt 50%-kal nőttek azok a munkalehetőségek, amelyeket olyan szakembereknek szánnak, akik ezeknek a gépeknek a karbantartásával, programozásával foglalkoznak – írja a Business Insider.
A kutatók kimutatták, hogy valójában kevés olyan munka van, amelyet nem lehet automatizálni és alkalmazásuk következtében az emberek produktívabb munkát tudnak végezni azzal, hogy az ismétlődő rutinfeladatokat a robotok végzik el helyettük. Ugyanakkor jól meg kell fontolni, mire alkalmazzák ezeket a gépeket.
A múlt évben például a Microsoft felmondott több újságírónak és az MSN csatorna hírszerkesztését algoritmusokra bízta. Kár, hogy néhány hónappal később botrányt tört ki, mert a szoftver összetévesztette két színesbőrű énekes fotóját. Az Amazonnál pedig abba kellett hagyni az algoritmusok általi toborzást, mert azok diszkriminálták a nőket.
Még súlyosabb a GPT-3 esete, amelyet orvosi chatbotként használtak és kiderült, hogy öngyilkosságot javasolt egy potenciális páciensnek.
A három esetben az a közös, hogy ilyen hibák fordulhatnak elő, ha egy alkalmazott munkáját nem ellenőrzik. Ellenpélda is akad azért: a hongkongi közlekedés, amelyet algoritmusok irányítanak és szorosan ellenőrzik azok. Munkájukban eddig nem találtak jelentős hibát. Éppen ezért tartja megfontolásra érdemesnek az a cégvezetők géppel való helyettesítését, mivel a technológia nemcsak egyre olcsóbb, hanem megbízhatóbb is lesz, és akkor minek annyi pénzt költeni a top-menedzserekre?
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
