140 millió dollárból be lehet rendezkedni egy életre. Ennyiért adta el teljes katalógusát a Red Hot Chilli Peppers együttes a Hipgnosis Songs Fund-nak.
A csoport tulajdonában vannak a világ legkeresettebb dalai. 2018 óta gyűjtik olyan sikeres művészek kiadási jogait, mint Neil Young, Shakira, vagy a Metallica. Merck Mercuriadis, Elton John és Beyoncé egykori menedzsere alapította és az elmúlt évben megsokszorozta vásárlásait. Ma már jelen van a londoni tőzsdén is.
Ez a jelenség egyre terjed. Bob Dylan például tavaly adta el életművét 400 millió dollárért a Universalnak. Más zenészek a Primary Wave-vel kötöttek szerződéseket, amelynek részesedése van Ray Charles, Whitney Houston és Bob Marley örökségében. Abból indulnak ki, hogy a mai bonyolult piaci viszonyok között a zenének stabil, sőt, növekvő értéke van.
A művészekkel kötött szerződések szerint minden nyilvánosan elhangzott dalukért nekik fizetnek.
De miért döntenek az énekesek, zenészek jogaik eladása mellett? Ennek több oka van. Az egyik az adózás. Az Egyesült Államokban például, aki egymillió dollárnál többet keres évente, annak hamarosan az adóját 20%-ról 37%-ra emelik.
Egyéb ok lehet, hogy valakinek hirtelen nagy összegre van szüksége. A 80 éves Dylan így jobban meg tudja tervezni saját öreg napjait és hat gyermekének jövőjét. Ugyancsak a családfenntartás motiválta a Dylannel egykorú David Crosby-t is, mivel az elmúlt másfél évben nem volt lehetősége élő koncertekre. Shakirát, a Barcelona-legenda Piqué feleségét viszont Spanyolországban adóelkerüléssel fenyegetik és 16 millió dollárt kellene kifizetnie.
Sokan egyszerűen azért adják át a jogaikat, mert már nem fiatalok és nem tudják, hogy később népszerűek lesznek-e. Mi lesz akkor az örökösökkel?
Azért azt fontos megjegyezni, hogy a szerző-előadót a továbbiakban csak a torta kis része, 12-15 %, ha nagyon híres, akkor 20% illeti meg. Ennél jóval nagyobb az eredeti lemezkiadó haszna. Ezen kívül lehetőség van arra is, hogy a szellemi tulajdont teljes egészében vagy csak részben adja el valaki. Így tett például Neil Young, aki 50%-ban tulajdonosa maradt szerzeményeinek.
A felvásárló cégek mindenképpen előnyben vannak. Nagy bevételeik vannak a streaming platformoktól, amelyek hajlandók eladni a kevésbé ismert dalokat is. Bevételük lehet a reklámokból, a filmekben felhasznált dalokból, és a jövőben lehetőségük lesz hologram-koncerteket kreálni, ahol újra színpadra léphetnek már elhunyt művészek. Ezen kívül, mivel nem művészeti, hanem ipari tevékenységről van szó, a dalokat a társaságok felhasználhatják saját gyártású filmekben és videójátékokban is.
Kapcsolatrendszer és tehetségé, amellyel egy melódiát a megfelelő irányba vezérlik, akkor is, ha már elfelejtették. Végsősoron a művész hírnevét is nagyobbá tehetik – írja a Business Insider.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
