Az IPCC riasztó jelentése után minél erősebben merül fel ez a kérdés: mit hagyunk a következő nemzedéknek? Milyen erkölcsi felelősség terhel bennünket?
Nekünk még szerencsénk van, mert még a Földön élhetünk, de elmondhatják-e ezt a jövő generációi?
Hans Jonas német filozófus dolgozta ki még 1979-ben a nemzedéki felelősség elvét, mely szerint minden meg kell tennünk a „világvége” bekövetkeztének megakadályozására.
Ezen a véleményen van Catherine Larriére, a környezeti válság problémáival foglalkozó francia egyetemi tanár. Felmerül azonban, hogy melyik generációról van szó: azokról, amelyek 300, 500, 1000 év múlva fognak élni? Az utánunk következőkért vállalhatunk kötelezettségeket, de a többiekért?
Greta Thunberg a felelősségvállalást minden generációra vonatkoztatja.
Felvetődik az is, hogy kik a felelősök, az egyének, vagy a szennyező nagyvállalatok. A szakértők szerint van egy „felelősség-minimum”, amelyet mindenkinek viselnie kell. Ez a mindennapi viselkedésre vonatkozik, de az államok és a vállalatok csatlakozása nélkül ez csekély eredményre vezet.
Arra a kérdésre is választ kellene keresni, hogy ki büntetendő a szennyezésért. Aki tudatosan cselekszik, vagy mindenki, akinek cselekvése szennyezést eredményez.
Egyes szakértőkben még az is felmerült, hogy a bolygónkat úgy kellene tekinteni, mint „jogi alanyt”, és akkor büntethetők lennének azok, akik kárt okoznak neki. Sőt, akkor az illetékesség a nemzetközi büntető bíróságé. De ez egy még nagyon távoli megoldás.
Egy másik, inkább etikai, mint jogi kérdés: lehet-e büntetni a jelenlegi generációt olyanokért, amelyek akkor történtek, amikor ők még meg sem születtek: Sokak szerint a prioritásnak inkább a szegénység elleni harcnak kellene lennie.
Greta Thunberg és 15 fiatal nemrégiben feljelentette 5 államot a klímával kapcsolatos intézkedések hiánya miatt. 2015-ben egy civil szervezet keresetére a hágai bíróág utasította a holland államot, hogy 2020-ig legalább 25%-kal csökkentse az üvegház hatású gázok kibocsátását.
Norvégia a bonyolult problémát úgy akarja megoldani, hogy létrehozott egy köztartalékot a jövő generációk számára az az olaj- és gáztermelésből. 2018-ban például 23 milliárd euróval gyarapodott ez az alap. Létrehoztak melléje egy etikai tanácsot is, amely kijelöli, hogy melyek azok a területek, amelyekbe nem szabad beruházni.
Sokféle megoldás kínálkozik, egy biztos, hogy így vagy úgy, cselekedni kell.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
gigabursch 2021.08.27. 07:53:37
A Joda visszatér 2021.08.28. 12:52:59
A földi átlaghőmérséklet növekedéséhez pedig nem sok köze van a CO2 kibocsátásához. Ez egy ostoba vallás, amelynek korifeusai remekül megélnek az emberi hiszékenységből.
Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2021.08.28. 13:10:25
− az üvegházhatás szempontjából a legfontosabb és
legnagyobb koncentrációjú nyomgáz a légkörben
7.1.1. Jellemzői
• Sugárzási szempontból aktív nyomgáz; felelős a légköri homályosság
jelentős részéért az infravörös tartományban (legfontosabb elnyelési sávjai:
λ = 2,7 µm; λ = 6,3 µm; λ > 20 µm).
• A légköri vízgőztartalom csaknem kizárólag a troposzférára korlátozódik.
• A vízgőz a legfontosabb üvegházgáz a légkörben. Az általa előidézett fűtési
hatás kb. egy nagyságrenddel nagyobb, mint a második legfontosabb
üvegházgázé, a szén-dioxidé.
Szalay Miklós 2021.08.28. 16:59:15
egyvilag.hu/temakep/078.shtml
Beleértve a fő okokat, és hogy mit kellene tenni.