Az IPCC riasztó jelentése után minél erősebben merül fel ez a kérdés: mit hagyunk a következő nemzedéknek? Milyen erkölcsi felelősség terhel bennünket?

Nekünk még szerencsénk van, mert még a Földön élhetünk, de elmondhatják-e ezt a jövő generációi?

Hans Jonas német filozófus dolgozta ki még 1979-ben a nemzedéki felelősség elvét, mely szerint minden meg kell tennünk a „világvége” bekövetkeztének megakadályozására.

Ezen a véleményen van Catherine Larriére, a környezeti válság problémáival foglalkozó francia egyetemi tanár. Felmerül azonban, hogy melyik generációról van szó: azokról, amelyek 300, 500, 1000 év múlva fognak élni? Az utánunk következőkért vállalhatunk kötelezettségeket, de a többiekért?

Greta Thunberg a felelősségvállalást minden generációra vonatkoztatja.

Felvetődik az is, hogy kik a felelősök, az egyének, vagy a szennyező nagyvállalatok. A szakértők szerint van egy „felelősség-minimum”, amelyet mindenkinek viselnie kell. Ez a mindennapi viselkedésre vonatkozik, de az államok és a vállalatok csatlakozása nélkül ez csekély eredményre vezet.

Arra a kérdésre is választ kellene keresni, hogy ki büntetendő a szennyezésért. Aki tudatosan cselekszik, vagy mindenki, akinek cselekvése szennyezést eredményez.

Egyes szakértőkben még az is felmerült, hogy a bolygónkat úgy kellene tekinteni, mint „jogi alanyt”, és akkor büntethetők lennének azok, akik kárt okoznak neki. Sőt, akkor az illetékesség a nemzetközi büntető bíróságé. De ez egy még nagyon távoli megoldás.

Egy másik, inkább etikai, mint jogi kérdés: lehet-e büntetni a jelenlegi generációt olyanokért, amelyek akkor történtek, amikor ők még meg sem születtek: Sokak szerint a prioritásnak inkább a szegénység elleni harcnak kellene lennie.

Greta Thunberg és 15 fiatal nemrégiben feljelentette 5 államot a klímával kapcsolatos intézkedések hiánya miatt. 2015-ben egy civil szervezet keresetére a hágai bíróág utasította a holland államot, hogy 2020-ig legalább 25%-kal csökkentse az üvegház hatású gázok kibocsátását.

Norvégia a bonyolult problémát úgy akarja megoldani, hogy létrehozott egy köztartalékot a jövő generációk számára az az olaj- és gáztermelésből. 2018-ban például 23 milliárd euróval gyarapodott ez az alap. Létrehoztak melléje egy etikai tanácsot is, amely kijelöli, hogy melyek azok a területek, amelyekbe nem szabad beruházni.

Sokféle megoldás kínálkozik, egy biztos, hogy így vagy úgy, cselekedni kell.