A felhőknek végtelen formájuk van, állandóan váltakoznak. Ezért is bűvölik el az embereket, akiknek beindítják a képzeletüket.
Hamlet tevének, bálnának látta őket. Szokratész Arisztophanész A felhők című komédiájában kentaurnak, leopárdnak, farkasnak és bikának, Leonardo Da Vinci „felszín nélküli testeknek.” Vagy gondoljunk Baudelaire Idegenjére, aki semmi mást nem szeret, mint „a csodálatos vonuló felhőket”, vagy Andrej Bolkonszkij hercegre a Háború és békében, amikor az austerlitz-i csatamezőn sebesülten fekve fedezi fel őket. De a képzőművészetben gyakran ábrázolnak isteneket, angyalokat felhőn ülve.
Egészen különlegesek a felhők víz felett: a balatoni, a nílusi vagy a Földközi-tengeri felhők látványa akár órákig is magával tudja ragadni az álmodozásra hajlamos embereket.
A meteorológus számára prózain csak víz- vagy jégtömeg. Rejtélyük a víz kinézetében van.
Egy felhő köbméterenként 10 millió cseppből áll. Ezek a cseppek a milliméter ezredrésze méretűek. A fényt minden irányban tükrözik, ezért olyan diffúz és tejszínű kinézetűek.
Hogyan alakulnak ki ? A Nap által felmelegített párás levegő felszállásával, egy termikus mozgás eredményeképpen. Manapság többet lehet hallani róluk a klímaváltozás kapcsán, mint valami emelkedett művészi ihletőként, mivel a globális felmelegedés világszerte szárazságot okoz, és már az ember által vészesen megritkított trópusi erdők sem képesek elegendő párát adni, hogy abból elegendő esőfelhő képződjön. Amikor manapság felnézünk az égre és olyan színű, alakú felhőket látunk saját szűkebb környezetünkben is, mint amilyeneket még soha, jusson eszünkbe: ez is annak az oka, hogy évszázadok óta isteneket játszunk a természet „legyőzésének” jelszavával…
Fotó: Benke Rita
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.