Petra Epperlein és Michael Tucker filmje, a The Meaning of Hitler, amelyet a közelmúltban mutattak be New York-ban, azt mutatja be kendőzetlenül, hogy a náci vezér figurája miként hat a mai napig károsan az emberek képzeletére.
A két dokumentumfilmes mindazonáltal különösnek tartja ezt, mert meglátásuk szerint Hitler egy középszerű ember volt, ahogy Hanna Arendt meghatározta, így tudta gerjeszteni „a rossz banalitását.” Személyiségének titkát nehéz megfejteni, annál is inkább, mert a pszichiáterek szinte az összes mentális rendellenességet kimutatták nála, olyanokat is, amelyek ellentmondanak egymásnak.
A film felhívja a figyelmet arra, hogy Hitlernek nem volt egyetlen barátja sem, és ugyancsak jellemző volt rá, hogy ha valakivel találkozott, szinte csak ő beszélt. Ez volt a helyzet a nőkkel is, így válik rejtéllyé a rejtélyben Eva Braun, aki szenvedélyesen szerette őt.
Nyilatkoznak a filmben történészek, holokauszt-túlélők, írók és náci vadászok, köztük Martin Amis és Serge Klarsfeld. Bekerültek jelenetek olyan híres filmekből, mint a Schindler listája, A bukás vagy a Producerek. Megszólaltatják azokat a színészeket, akik megszemélyesítették a filmvásznon Hitlert, Anthony Hopkinsot, Bruno Ganzot, Sir Alec Guinnesst. A rendezők felvetik, hogy a filmek miért foglalkoznak annyit egy ilyen szörnyeteg halálával, miközben ezt megtagadják áldozataitól. A bukás című filmben van például egy hipnotikus hatású jelenet, amikor Goebbels náci karlendítéssel búcsúzik Hitler égő holttestétől. A Schindler listájában viszont szinte közömbösnek tűnik a meztelen, leborotvált, gázkamrába küldött zsidók képe. A dokumentumfilm tehát a szűnni nem akaró kíváncsiságot állítja pellengérre, és rámutat arra, hogy a motiváció nem annyira tudományos, hanem sokkal inkább üzleti jellegű, mert van egy közönség, amely „élvezi a sötétséget”. A legvérfagyasztóbb jelenetek a filmben néhány neonáci megszólaltatása, vagy azoknak a kamaszoknak, akik holokauszt témájú játékokat játszanak, mert nem értik, vagy nem is akarják megérteni e tragédia valóságát.
Epperlein és Tucker forgattak Sobiborban is, ahol a nácik, miután felszámolták a haláltábort, erdőt telepítettek a helyére, hogy a nyomát is eltüntessék. Ebben az erdőben azonban nincsenek állatok, madarak sem szállnak le a fára, mintha éreznék a tömeghalált. De legalább ennyire megrázó azoknak a treblinkai látogatásoknak a dokumentálása, amelyet a holokauszt-tagadó David Irving szervez. A nácizmus dicsőítése miatt elítélt történész igyekszik visszaszerezni hitelét, de itt is elárulja magát, mert kijelenti, hogy „a zsidók nem tudnak dolgozni, legfeljebb számlákat aláírni.”
Braunauban Hitler szülőháza előtt egy tábla emlékeztet rémtetteire. A berlini bunker látogatóinak kísérője elmeséli, hogy két kérdést tesznek fel neki állandóan: egyrészt, hogy tényleg meghalt-e, másrészt pedig hogy miként sikerült a náciknak meghódítaniuk Németországot. Nyári rezidenciáját, Berghofot a háború után lerombolták, hogy ne válhasson náci kegyhellyé, de az erdeje gyakran színhelye neonáci-találkozóknak, erről is tanúskodnak a fák törzsébe vésett horogkeresztek.
A rendezők idézik Joachim Festet, Hitler életrajzíróját, aki azt állította: Hitler pozitív személyiség lett volna, ha meghal a háború kirobbanás előtt. Bár igaz, hogy a legszörnyűbb események ezután következtek be, nem szabad elfelejteni az előzményeket, a faji törvényeket, a már 1933 után létrehozott koncentrációs táborokat, a „másképp gondolkodók”, a degenerált művészek” üldözését, a Kristályéjszakát….
El lehet gondolkodni azon, hogy mi történt volna, ha Hitlert felveszik a bécsi művészeti akadémiára, ha Goebbels megmaradt volna újságírónak, Himmler gazdálkodónak, Göring pedig pilótának. Sokkal érdekesebb azonban Hitler szónoki technikájának elemzése, hogyan tudta a végsőkig fanatizálni híveit. Hamar felismerte a filmben rejlő lehetőségeket. Nem véletlen, hogy kora egyik legtehetségesebb filmesét, Leni Riefenstahlt bízta meg az 1935-ös nürnbergi pártnap, illetve az 1936-os berlini olimpia filmjének elkészítésével.
A dokumentumfilm leggyengébb része az, amelyben megpróbálnak párhuzamot vonni Hitler és Donald Trump között. Sok mindent elmondanak a náci vezérről, de tetteit mégsem tudják megmagyarázni. Erre mondta Paul Ricoeur francia filozófus, hogy a rosszat nem lehet megmagyarázni, mert a lényege éppen a magyarázat hiánya, de el lehet mesélni.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
gigabursch 2021.09.10. 21:05:33
Muzsikok közt 2021.09.11. 09:34:30
Asiiit
csker 2021.09.11. 09:47:45
midnight coder 2021.09.11. 10:13:14
Alick 2021.09.11. 10:29:26
:)
VT Man 2021.09.11. 10:47:10
A nácik köztünk vannak, csak épp nem Trumpnak hívják, hanem Bidennek és a sok vezetőnek, akik a nácikhoz hasonlóan megosztják és egy kisebbség ellen fordítják a társadalmat.
kewcheg 2021.09.11. 11:07:26
Örömhernyó 2021.09.11. 11:31:15
Feltennének olyan kérdéseket, hogy Izrael és a cionizmus bírálata miért is antiszemitizmus. Miért kell elnézni az apartheidet Izraelnek, miközben Kínát kritizálják a kisebbségeivel való bánásmódja miatt.
Az a vicc, hogy Hitler előtt is volt ügyeletes főgonosz, csak azt már elfelejtették az emberek: az első világháború alatt a német császár. Előtte az egész 19. században meg Napóleon volt az ügyeletes antikrisztus.
Napóleon alatt az európai lakosság nagyobb százaléka esett áldozatul a háborúknak, azt kísérő éhínségnek, járványoknak. Tehát arányaiban Napóleon nagyobb tömeggyilkos volt, mint Hitler.
Az, hogy ki határozza meg azt, hogy kitől kell rettegni, mutatja, hogy kinek az érdekei érvényesülnek a világban.
Hitler figurájának folytonoa megidézése roppant hasznos a szélbalosok számára, mert lehet nácizni, az ellenfeleiket lejáratni hamis párhuzamok vonásával.
Trumpról is mondták, hogy ő "literally Hitler". Közben akkora Izrael-barát, mint ő kevés van Amerikában. A lánya betért ortodox zsidónak...
A nácizmusra nagyobb ma az igény a szélső baloldalon, mint amennyi a felhozatal a szélsőjobbon.
De amíg ilyen gumicsonton rágódnak az amerikaiak, addig se követelnek általános egészségbiztosítást, ingyenes felsőoktatást, a jövő generációkat adósságba verő háborúk leállítását.
Az egész amerikai demokráciaexport (military-industrial complex profittermelő gépezete) pont a második világháború után indult, mára lassan kifullad. Már Amerika szövetségesein se tudja számonkérni a demokráciát (Törökország, Szaúd-Arábia stb.).
otunde 2021.09.11. 12:20:15
fajlagosan senki nem ahsonlítható a népirtó Hitlerhez.
otunde 2021.09.11. 12:22:23
ennyire rövid idő alatt a világ legnagyobb háborúját indította el, és vezette az utolsó napokig, plusz a 6 millió zsidó.
fajlagosan senki nem hasonlítható a népirtó Hitlerhez.
már megint csak azt reklámozod, hogy mennyira alap dolgokat nem tudsz, és milyen hótsötét, idióta selejt vagy.
otunde 2021.09.11. 12:23:56
látom, nagy Obama és Biden fan vagy. mert ebből kettőt ők csináltak meg.
otunde 2021.09.11. 12:48:30
a magyaroknak is terelés, mert nekik Mészárosék lopásaival kellene foglalkozni, az megy leginkább a bőrükre. erről terelnek Orbánék azzal, hogy mindenki ellenség, főleg Brüsszel, amelyik támogatásokat ad, meg a menekültek, akik igazán nem okoztak semmi nagy gondot Magyarországon. ezejkről terel Orbán, te meg nyakig a seggében vagy, ezért téged lehet is terelni.