Sting nem érzi 70 évét és nem is látszik rajta. Fizikai formája és aktivitása téves születési dátumot sejtet.
Gordon Matthew Thomas Sumner, művésznevén Sting, azaz Fullánk Wallsendben született 1951. október 2-án. Formáját valószínűleg a tantrikus jógának köszönheti, amit feleségével, Truder Stylerrel gyakorol, és az olasz életstílusnak. Toszkánában élnek, ahol 1999-ben vásároltak egy villát és egy földet Figline Valdarnóban. 350 hektáros birtokán, ahol szőlőt, bort, olajat és más biotermékeket termel, 15 állandó munkás dolgozik, de gyakran vannak idénymunkásai is. Még egy pizzeriát is nyitott.
Sting azon kevés művészek közé tartozik, aki előbb együttesével, a Police-szal, majd szólóban is egyaránt világsikert tudott aratni. Ennek sok oka van, de számára a legfontosabb kiindulópont, hogy szegény családból származik és ezt soha nem felejti el. Newcastle perifériáján élt, több mesterséget kipróbált, még tanító is volt. Aztán találkozott kortársával, Stewart Copeland dobossal és a tapasztalt, korábban többek között Eric Burdon zenekarában játszó Andy Summers gitárossal, és megalakította és megalakította a Police-t, amely a new wave-et vegyítette a reggae-vel, a punkkal és egyéb kifinomult zenei elemekkel. Hét évig játszottak együtt, olyan világsikereket játszottak, mint a Message In The Bottle, a Roxanne, vagy az Every Breath You Take.
Szólókarrierje 1985-ben kezdődött, amikor megjelent a Dream of The Blue Turtle című nagyszerű albuma, rajta a Russians and a Children’s Crusade című békedalokkal, és abban az évben a Live Aid egyik legnagyobb sztárja is lett. A következő évben világturnéra indult, amelyből nagyszerű dupla élő album is született Bring On The Night címmel, olyan zenészekkel, mint Omar Hakim, Branford Marsalis, Kenny Kirkland és Darryl Jones. 1987 volt a Nothing Like The Sun című újabb kettős album, amely végleg a legnagyobbak közé emelte a szólóművész, a különleges magas hangfekvésű Stinget.
Az An Englishman In New York, a Fragile, a They Dance Alone ma már klasszikusoknak számítanak. De ugyanilyen magas szinvonalú volt az 1991-es Soul Cages, az 1999-es Brand New Day, valamint a 2003-as Sacred Love. Közben 1988-ban részt vett az Amnesty International Human Rights, Now világturnéján, amellyel először jutott el Budapestre. Zenei palettája a poptól a jazz-en át a klasszikusokig terjed, még Luciano Pavarottival is énekelt duettet. Legújabb lemeze már 70.születésnapja után jelent meg The Bridge címmel.
Filmszínészként is figyelemre méltó munkái voltak: 1984-ben a Dünében játszott Max von Sydow és Silvana Mangano mellett, de legjobb alakításait a Quadropheniában és a Viharos hétfő című film noirban nyújtotta.
Közéleti aktivizmusa is számos hívet szerzett neki. Szót emelt a latin-amerikai diktatúrák eltűntjeiért, az amazonasi esőerdők őslakosaiért, és általában mindenütt ott volt, ahol művészek hozzájárulhattak valami fontos ügyhöz. Sting a Brexit büszke ellenzője volt, napjainkban pedig a covid-ellenes oltások támogatója.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
gigabursch 2021.12.10. 20:17:16