Avi Loeb professzor minden szkepticizmusa ellenére a földön kívüli életeket tanulmányozza a Harvardon. „Bírálnak, de hát mi fontosabb a jövőnknél?” – kérdezi a Repubblica riporterétől.

Loeb úgy érzi magát, mint aki félúton van Galilei és a Ne nézz fel Leonardo di Caprio által alakított tudós között. „Láttam a filmet és tetszett. Sok igazságot mond ki, például azt, hogy az emberek nem mindig értik meg a fontos tudományos kérdéseket.” Szerinte 2017-ben már megjelent a Naprendszerben egy bizonyíték arra vonatkozóan, hogy vannak más civilizációk, amelyek képesek kutatni a világegyetemet. A tudományos közösség még tagadja, de Loeb meg van győződve igazáról. A kozmikus titok 5 éve öltött testet, és Loeb tavaly tárta a nagyközönség elé A földönkívüli című könyvében.

Loeb nem amatőr UFO-vadász. Izraeli születésű, ragyogó pályát befutó tudós, egy időben a Harvard csillagászati tanszékének vezetője volt. Minden 2017 október közepén kezdődött: a hawaii csillagászati obszervatóriumban fedezték fel, hogy egy titokzatos tárgy jelent meg az égen. Mielőtt eltűnt, látható volt néhány napig, ez elég volt a történet tovább fejlesztéséhez. Az irányvonala azt mutatta, hogy a titokzatos tárgy nem a naprendszerből jött. Ez volt az emberiség történetében az első, amit meg lehetett figyelni, de nem ez volt az egyetlen anomália. „Lapos tárgy volt, a hosszúsága a magasságnak tízszerese. Ezen kívül, bár a Nap gravitációs ereje vonzotta, az ellenkező irányba gyorsított” – magyarázta Loeb.

-A kollégái szerint lehet, hogy üstökösről van szó, amely a Naprendszeren kívülről jött. Ön miért nem hiszi ezt?

-Eddig egyetlen aszteroidának, vagy üstökösnek, amit megfigyeltünk, nem volt ilyen formája. Azt is feltételezték, hogy a nappal ellentétes irányú haladása a felszíni jég olvadása miatt történik, de eddig nem észleltünk semmilyen üstökösfarkat. Kollégáim elfogadják, hogy ilyen tárgyat még nem láttunk, de kitartanak amellett, hogy egy természetes képződményről van szó. Egyetlen magyarázatuk sem igazolható tudományosan.

-Mi az Ön magyarázata?

-Egy gyártott tárgyról lehet szó. Egy napvitorláról, amelyet a csillagok fénye visz előre. Vagy egy parabola antennáról, amely jeleket továbbít vagy egy elveszett űrhajó maradványáról.

-Vagyis egyelőre nem érhetjük meg, hogy mi az Oumuamua?

-Egy szondát kellett volna küldeni a lefényképezésére, amikor a közelünkben volt. Ma már felesleges, mert az Oumuamua nem látható. Azt azonban tudjuk róla, hogy nem csupán a gravitációs erők hatnak rá, hanem valami hozzáadott lökés is. Emiatt kiszámíthatatlan az útja. A legjobb megközelítés: keresni kell egy hozzá hasonló tárgyat és azonnal odaküldeni egy szondát. Ezért találtam ki a Galileo projektet, amelyet a Harvard támogat.  Több mint 100 tudós vesz részt benne.

-Miért Galileo?

-Inkább az adatok által elmondott valóságban kell hinni, mint az előítéletekben. Erre tanít Galilei. A dolgok valóságával szemben nem áll meg sem tekintély, sem közösségi elfogadás. A Föld akkor is forgott a Nap körül, ha a kor filozófusai meg voltak győződve az ellenkezőjéről. Az Oumuamua esetében is használnunk kellene a tudományos módszereket és adatokat kellene szereznünk, ahelyett, hogy azokra a szakértőkre hallgatnánk, akik elavult ismeretekkel előre gyártott válaszokat adnak.

-Bírálóira gondol?

-Sok irigység van a tudományos világon belül. Volt olyan, aki azért támadott személyesen, mert féltette a saját szakértői szerepét. Sok kollégám ugyanakkor tartózkodik azoknak az alapvető kérdéseknek a vizsgálatától, amelyet az emberek feltesznek.

-Ilyen kérdés az is, hogy léteznek-e más intelligens életformák az Univerzumban?

-Ez a legfontosabb kérdés az emberiség jövőjének szempontjából, de ezt tagadják, vagy nem vesznek róla tudomást. Így van ez a tudományos életben és a politikában egyaránt. A Biden-kormányzat katonai költségvetése az idén 768 milliárd dollár. Az olyan projekteket, mint a miénk, ugyanilyen mértékben kellene finanszírozni. Dollármilliárdokat adtak ki a CERN nagy Hadron-ütköztetőjére vagy a James Webb-teleszkópra, amelyet nemrég küldtek fel az űrbe. De kit érdekel, hogy miből van a sötét anyag? Miért nem kapott hasonló támogatást az a program, amely arra kíváncsi, hogy egyedül vagyunk-e az Univerzumban?

-Mindennek mi köze van az Istenben való hithez?

-Egy tudományosan fejlett civilizáció az, amely a legjobban megközelíti Istent. Közel vagyunk ahhoz, hogy kifejlesszük a szintetikus életet. És amikor egyesítjük a gravitációt a kvantummechanikával, létrehozhatunk laboratóriumban egy univerzumbébit. Képzeljünk el egy a miénknél több ezer vagy több millió évvel előbbre tartó civilizációt: minden cselekedetük varázslatnak, vagy valami isteni csodának tűnhet. Akár isteneknek is nézhetjük őket. Én így tartom egyben a tudományt és a hitet.