„Kész meghallgatni másokat, erős, és mindenekelőtt ember, nem szuperhős” – így beszél az 50 éves Raoul Bova, aki Terence Hill örökébe lép a nálunk is nagy népszerűségnek örvendő Don Matteo-sorozatban. Az elmúlt évtizedek egyik olasz férfiideálja számára nem ez az első széria, hiszen annak idején ő vette át a Polipban is Michele Placido, majd Vittorio Mezzogiorno szerepét. Jelenleg pedig a Jóreggelt, Mama című sorozatban láthatjuk.
„A Polip hetedik évadjában hívtak, szinte kisfiú volam. A rendező, Luigi Perelli szinte apa volt számomra. Nagyon figyeltem, nem akartam hibázni. Most sincs másként. Érzem a felelősségem” – mondja a színész a Repubblicának.
-Milyen volt a forgatáson a hangulat?
-Mint egy nagy családban. Úgy érzem, befogadtak. 50 évesen annyi akció és romantikus szerep után – még Assisi Szent Ferenc is voltam – először azt hittem, hogy csak egy részhez hívnak.
-Kicsoda Don Massimo?
-Szerintem van benne valami ferencesrendi. Fából készült keresztet visel, kapcsolatban van az emberekkel, a fákkal, a földdel. Erős, magabiztos, motoron közlekedik. Biztonságot áraszt.
-Hogyan határozná meg?
-Egy missionárius és egy harcos keveréke, aki az igazságért küzd. Van egy „vörös szál, ami Don Matteóhoz köti. Egy olyan pillanatban, amikor a halál megtántorítja, elhatározza, hogy követi a hitet. Mentora, Don Matteo, elviszi egy szemináriumba, hogy eloszlassa kétségeit és megerősödjön benne a jócselekedetek iránti vágy.
-Aggasztotta az összehasonlítás Terence Hilllel?
-Mindjárt azt mondtam, hogy szép a figura, vállalom, de egy feltétellel: találkozni akarok Terence-szel, szemébe akarok nézni és látni akarom, hogy egyetért a választásommal. A tekintetében ott kell lennie, mint egy idősebb testvérnek, vagy mint egy apának: gyerünk, folytasd te. Szerettem volna, ha Terence megölel, és így is történt. Azt mondta: „Új pap leszel, saját neveddel és meg fogod találni az utadat.”
-Ne nevessen, de ön egy szép pap. Mi van a nőkkel?
-Ez egy komoly téma. Ferenc pápa is foglalkozott vele, hogy miért fosszuk meg magunkat a szeretettől. A papoknak is joguk van arra, hogy szeressék őket. Nem lehetnek szerelmes viszonyaik. Don Massimónak a szeminárium előtt volt egy szerelme, aki visszatér majd a történetben. Nehéz pillanatokat fog átélni. A pap is ember. Nem rendül meg, de neki is van szíve…
-Feltett-e magának kérdést a jóról és a rosszról?
-Persze. Az ember lehet jó és nagyon rossz. Hogyan juthat el valaki oda, mint Putyin? Elveszítjük emberségünket, hitünket, reményünket. Beszéltem a forgatás előtt több pappal, és azt mondták: a rossz itt van mellettünk, nekünk kell előre mennünk, hinni és helyesen viselkedni. Szükség van a testvériségre, egy erős hívószóra. Ha bekövetkezne az az abszurditás, hogy a pápa elmenne Oroszországba, és egy negyedórára megölelné Putyint, biztos vagyok benne, hogy Putyin fejét a vállára hajtaná, sírni kezdene és bocsánatért esedezne.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.