Az athéni francia intézet a leghíresebb ókori jóshely, Delphi 5.-6.századi életének feltárásába kezdett.
A pánhellén szentélyegyüttest, amely a Parnasszus hegy lábánál fekszik, Apollónnak szentelték, főpapnője, Pythia jóslatai több mint ezer éven át gyakoroltak döntő hatást az egész görög világ életére. A Kr.utáni IV.században, miután a kereszténység a Római Birodalom államvallássá vált, és betiltották a pogány kultuszokat, Delphi nem tűnt el, hanem, a régészek nagy meglepetésére, új fejlődésnek indult.
Nicolas Kyriakidis, az ásatások vezetője, a Paris VIII egyetem kutatója elismerte: sokkal fejlettebb volt a város a bizánci korszak elején, mint azt korábban hitték. Erre utal az a két városnegyed, amelyet az ősi szentélytől nyugatra 2017 óta feltártak. Az elfelejtett Delphi egyes maradványai alig néhány centiméterrel a föld alatt pihentek. Nemcsak temetőket találtak, hanem egy több mint 500 méter hosszú erődítményfalat is, három toronnyal és két kapuval. Kyriakidis és munkatársai úgy vélik, hogy ez még csak a jéghegy csúcsa. Néhány újonnan felszínre került ház egyfajta helyi elit életmódra utal. Korabeli pénzeket is kiástak a közelmúltban.
Az eddigi feltárások arról is árulkodnak, hogy volt egy Apollón-szentély, amelyet felfalt a város, nemcsak hogy keresztény templom lett belőle, hanem a korábbi rituális területet is belakták. Ez az új „virágzás” nem tartott sokáig, valószínűleg a 7.század elejére Delphi végleg lehanyatlott és az utókornak csak az ősi kultusz emléke maradt meg.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
