Egy nap I.Sándor orosz cár azt írta Odessza kormányzójának, hogy a város kezd túlságosan „európaivá válni”. A katonák kigombolt zubbonyban járkáltak, énekeltek, dohányoztak, és több lengyel, német, jiddis, francia, román és görög szót lehetett hallani, mint oroszt. Állítólag ettől kezdve kezdték az oroszok gyűlölni Odesszát. Most, hogy az Ukrajna elleni invázió során Odessza is célponttá vált, úgy tűnik, hogy Putyinban előjött ez az ősi gyűlölet, amely történelmével, kultúrájával, irodalmával is magyarázható.
Az 1894-ben született Iszaak Babel szinte költészetté tette a prózáját, hogy még nemesebb színben mutassa be hőseit. Valamennyien az odesszai közösséghez tartoztak, és mind büszkék voltak csodálatos marginális életükre. Az Odesszai történetekben a világ minden tájáról odasereglett emberek szerepelnek, akik jószívűek, de gyorsak a késforgatásban is, miközben mintha nem akarnának tudomást venni sem a cárista, sem a bolsevik Moszkváról.
Nagy Katalin cárnő volt az, aki egyfajta „déli Szentpétervárt” akart itt létrehozni. Végül néhány évvel később a francia Armand-Emmanuel du Plessis, Richelieu hercege volt az, aki a ma is álló városnegyedeket létrehozta – egyfajta hibridet Marseille és Nápoly között.
A Moldavanszka, rossz hírű kerülete volt Babel otthona, birodalma. Királynak számított rabbik, kozákok, utazók, csempészek, prostituáltak, könyvügynökök között. Itt írt, itt élt akkor is, amikor a város megadta magát a szovjet korszaknak, miközben 1925-ben itt forgatta Szergej Eizenstein A Patyomkin páncélost, amelynek híres lépcsője ma is a város egyik nevezetessége.
14 évvel később Babel a moszkvai Lubjanka börtön kínzókamráiban a legendás filmrendezőt „cinkosának” nevezte, miután 1939-ben Odesszában letartóztatták, mint osztrák és francia ügynökök szolgálatában álló trockistát. Ez sem segített rajta, 1940. január 27-én kivégezték. Utolsó kívánsága az volt, hogy kapja vissza kéziratait és írhasson cellájában, de ezt nem teljesítették.
Babel azért halt meg, mert odesszai volt, kozmopolita, író és zsidó. Azzal is vádolták, hogy beszennyezte Puskin és Tolsztoj nyelvét a jiddissel. Ő pedig imádta a szabadságot, a szépséget, az ellentmondásokat. Ezért is volt tökéletes odesszai.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
