Az oroszok herszoni visszavonulása akár az ukrajnai háború fordulópontja is lehet. Nem kizárt, hogy csak stratégiai lépés, de az is lehet, hogy egy megalázó vereség kezdete. Mindkettőre volt már jócskán példa a történelem során.

Xenophón görög történetíró Anabaszisz című művében írta meg annak a 10.000 görög zsoldosnak a történetét, akik Kürosz szolgálatában álltak, hogy segítségükkel elragadja fivérétől Perzsia trónját. Kürosz azonban elesett a harctéren, és miután a görögök nem akartak perzsa fogságba esni, egy több mint 2 évig tartó (Kr.401-399) 2700 kilométeres visszavonulásba kezdtek. A sok viszontagság ellenére eljutottak a tengerig és hazatérhettek. Egyikük volt maga a krónikás, Xenophón is.

1776-ban a Long Island-i csata volt az egyik első nagy összecsapás a brit és az amerikai haderők között a Függetlenségi Nyilatkozat után. Howe brit tábornok hatalmas flottával és 32 ezer fős hadseregével el akarta foglalni New Yorkot, és megsemmisíteni az amerikai erőket.  George Washington, az amerikaiak parancsnoka azonban kihasználva a brit támadás szünetét és egy sűrű ködöt, visszavonta és ezzel megmentette több mint 8 ezer emberét. Lehet, hogy e meghátrálás nélkül Amerika újra brit gyarmat lett volna.

1812-ben az Oroszországot megtámadó Napóleon seregei gyorsan haladtak Moszkva felé. Miután Borogyinónál kölcsönösen nagy veszteségekkel járó csatát vívtak az oroszokkal, Kutuzov orosz tábornok elrendelte a főváros kiürítését. Napóleon egy üres Moszkvába érkezett, mire az oroszok felgyújtották a várost, visszavonulásra kényszerítve a francia császárt. A többit elvégezte az orosz tél. Ez a vereség jelentette Napóleon számára is a vég kezdetét.

1842-ben Afghanisztán megszállása után három évvel a kabuli brit parancsnokságot körbezárták a helyi erők. Hosszas tárgyalások után az afgánok megígérték a briteknek, hogy a Kiberen átkelve visszavonulhatnak Indiáig. Így kezdte meg a 16 ezer fős kontingens a visszavonulást a behavazott hegyeken keresztül, miközben az afgánok folyamatosan rajtuk ütöttek. Hét nap alatt szinte valamennyiüket megölték, köztük a korábban tárgyaló Elphistone tábornokot is. Egyetlen tiszt, William Brydon őrnagy volt az, akinek sikerült eljutnia egy brit erődig, és elmondhatta, hogy mi történt.

1877-ben az amerikai kormány elkobozta az Átfúrt Orrúak indián törzsének földjeit és elrendelte rezervátumba vonulásukat. Az őslakosok erre nem voltak hajlandók, és elindultak Kanada felé. Két ezer kilométert tettek meg Idahón, Wyomingen és Montanán keresztül, pedig akkorra már csak 700-an maradtak, köztük alig 200 harcos. 15 hét után győzött a fehérek túlereje, alig 60 km-re a kanadai határtól, de hősiességük még az amerikai lovasság parancsnokát, Sherman tábornokot is lenyűgözte.

1914 szeptember 4-én a német haderők alig 50 km-re voltak Párizstól, II.Vilmos császár már diadalt ült. A franciák azonban visszavonultak a Marne folyó természetes védelmi vonalához, és megállították óriási kölcsönös veszteségek árán a németeket. Hasonló bravúrt vittek véghez az olasz csapatok 1918-ban, amikor a caporettói katasztrofális visszavonulás után a Piavénál meg tudták állítani az Osztrák-Magyar Monarchia seregét.

1934 októberétől egy éven keresztül a Mao Ce-tung vezette kínai kommunista haderők folyamatosan vonultak vissza a nacionalista Csang Kaj-sek csapatai elől. Ez volt a 8 ezer kilométeres „nagy menetelés”, amelynek során Mao 70 ezres seregéből alig hétezren maradtak. A kemény mag azonban megmaradt és 1949-ben győztesen vonulhattak be Maoék Pekingbe. „Ma menekülj, hogy holnap még harcolhass” – járta közöttük a mondás.

1940-ben, miután Hitler elfoglalta Franciaországot, Belgium megadta magát. A szövetséges csapatoknak, akik a két ország peremén lévő Dunquerque kikötőjébe szorultak, nagy áldozatok árán sikerült átkelniük a La Manche-csatornán. 380 ezer katona menekült meg, és bár elsőre megalázó visszavonulásnak tűnt, a Hitlerrel szembeni ellenállás alapja lett, amely 4 évvel később a normandiai partraszálláshoz vezetett.

1975-ben, amikor egyértelművé vált, hogy a Vietkong képes elfoglalni Saigont, az amerikai közvélemény már nem volt hajlandó tovább fizetni a vietnami háború árát, és Gerald Ford elnök elrendelte Saigon evakuálását. Hihetetlen káosz uralkodott el, több tízezer délvietnami akart együtt menekülni az amerikai katonákkal és diplomatákkal. A saigoni amerikai nagykövetség tetejére leszállt helikopter képe, amelyre több tucatnyian próbálnak felkapaszkodni, sokáig nyomasztóan hatott az amerikaiak lelkére. Hasonló jeleneteket játszódtak le 2021 nyarán a kabuli repülőtéren, miután a tálibok elfoglalták az afgán fővárost. Lehet, hogy az amerikai gyengeségnek e jele is közrejátszott abban, hogy Vlagyimir Putyin megtámadta Ukrajnát. De könnyen lehet, hogy a Herszonból való visszavonulás neki sem jelent semmi jót a jövőre nézve.