A mesterséges intelligencia ma már nemcsak a jövő egyik kulcsa, hanem szinte vallásos kultusz tárgya is. Ennek legfőbb prófétája Anthony Levandowski, aki mintha Steve Jobs és az „édes élet” kereszteződése lenne. Ő valójában egyike a Szilíciumvölgy kis zsenijeinek, aki élen járt a napelemes, vezető nélküli autók tervezésében. Ő az alapítója a Way of The Future nevű kaliforniai start-up-nak, amely egyfajta „tudomány-valláson” alapuló egyház, amely elegyíti magában a népi hiedelmeket, sztereotípiákat és egy álmot: egy mesterséges intelligencián alapuló, hardverekkel és szoftverekkel kifejlesztett istenség megteremtését, elfogadását és imádását.

Ez nem hirtelen ötlet és nem is elszigetelt eset, hanem tekinthető stabil tendenciának. A számítógépzsenik „B oldala” gyakran okoz hasonló meglepetéseket. De mint ahogy John Gray megírta 2011-ben megjelent, nagy port felvert könyvében, a The Immortalization Commission-ben, „a tudomány olyan, mint egy vallás, lépés a transzcendencia felé, amely elfogadtat velünk egy világot, amely felette áll értelmi képességeinknek”. Valójában ez nem új gondolat, hiszen Descartes is azt vallotta, hogy a tudomány végső célja annak a lehetetlennek a felfedése, amelyben hinni lehet.

A tudomány e megszállott szerelmesei irányadójának L.Ron Hubbard, mindenekelőtt a Visszatérés a holnapba című regényével. Hubbard, aki mérnöknek tanult, bejárta az egész világot, majd egy rosszul sikerült altatás következtében 8 percre a klinikai halál állapotába került. Ez a halál közeli élmény vezette olyan kutatásokhoz, amelyek végül a Szcientológiai Egyház megalapításához és a dianetika rendszerének kialakításához vezettek. Mindez egy „reveláción” alapul a földönkívüliekről, akik a történelem előtti időkben érkeztek bolygónkra. Ma is sok híresség hódol neki, köztük Tom Cruise, JohnTravolta, Chick Corea, Edgar Winter.

Ha Hubbard a tudományos gondolkodást vette alapul egy vallás felépítéséhez, akkor Ray Kurzwell még radikálisabb volt. Ő feltalált néhány, a mai életünkhöz tartozó technológiát, a scannertől az OCR szoftverik, amely automatikusan felismeri a nyomtatott betűket, és olyan zenei szintetizátorokat, mint a Kurzweil K250, amely képes egy csúcsminőségű zongorát utánozni. Ugyanakkor több könyvet írt a „végleges gondolkodó gépről”mivel szerinte a számítógépek egyre intelligensebbek lesznek, mígnem elérnek odáig, hogy felülmúlják az emberi intelligenciát és számunkra érthetetlenné válnak. De Kurtweil szerint, az emberek szerencséjére, bele lehet helyezni az emberi agy tartalmát egy nagyteljesítményű számítógépbe, így gyakorlatilag a gépalkatrészek cseréjével örök életet lehet élni. Egyfajt „hibrid” jön létre az ember és a gép között, amely több lesz, mint amit a természetben, vagy mesterségesen létre lehet hozni.

Bár a tudás és a tudomány kultusza nemcsak a Szilíciumvölgyben dívik, de itt működik a legtöbb olyan társaság, amely hibernálással foglalkozik. Gazdag emberek szándékoznak életük végén hibernáltatni magukat abban a reményben, hogy száz év múlva a tudomány olyan fejlett lesz, hogy újra tudják éleszteni őket. Csak San José telefonkönyvében két tucatnyi „fagyasztásra váró” személy neve szerepel. Aki nem hisz az öröklétet biztosító hibernálási módszerben, más eszközt választ. Peter Thiel, a PayPal társalapítója abban hisz, hogy ha fiatal emberek vérét issza, sejtjei megújulnak. Ez némiképp emlékeztet a vámpír-legendákra, valamint a Báthory Erzsébet körüli rémtörténetekre, de Thiel állítólag legálisan, vérbankokon keresztül jut hozzá „elixirjéhez”.

A számítógép, sok informatikus szerint, nem csupán az istenség alternatívája, hanem eszköz arra, hogy „feltörjék az ember kódját”, vagy magáét a teremtését, de legalább is menekülés az eddigi vallások által kínálttól eltérő öröklétbe. Nem véletlen, hogy Levandowski tervezett „bibliájának” címe The Manual, azaz A kézikönyv lesz, mint egy szoftver-dokumentációé.

A Szilikonvölgy zsenijei tehát a maguk módján keresik a választ olyan spirituális kérdésekre, hogy kik vagyunk, honnan jövünk, hová megyünk.  Szinte valamennyien kisebb vagyonokat áldoznak az emberi gének elemzésére, az örökletes betegségek kutatására, amelyeknek célja az emberi lehetőségek természet adta határainak minél messzebbre való kitolása. Ugyancsak óriási összegeket ölnek bele olyan tervekbe, amelynek célj megteremteni és „elmenteni” alapítóiknak digitális lelkét. Erről beszél például Jaron Lanier, számítógép-filozófus, a technológiai korszak egyfajta hippi guruja, aki  a Who Owns The Future című könyvében egyfajta új „evangéliumi szegénységet” hirdet a krisztusi „utolsókból lesznek az elsők” alapján: azt jövendöli, hogy ez a sors vár a hi-tech milliárdosaira, ha vagyonukat és tudásokat nem az emberiség javára fordítják.

Léteznek olyan start-upok is, amelyek azzal is próbálkoznak, hogy visszavezessék Ádámig és Éváig az emberiség nagy genetikai mozaikját. Ezt a célkitűzést a mormon egyház már évtizedekkel ezelőtt magáévá tette. A Salt Lake City egyetem által a családfa-kutatáshoz létrehozott szoftver ma a világon a legelterjedtebb a maga nemében.

Mindezek a nézetek és kutatások a jövőről, amelyben a társadalom vezető ereje a mesterséges intelligencia lenne, tulajdonképpen Aldous Huxley Szép új világának és George Orwell 1984-ének tovább gondolása. És ez a jövőkép a Szilíciumvölgyben kezd vallássá válni  – vélekedik a La Stampa.