2018 végére a világnak 230, legalább 400 méter magas és 40 emeletes szuperfelhőkarcolója lesz. Ennek 60%-a Kínában.

Az ázsiai óriás azonban úgy döntött, hogy egy kicsit fékezi az ég felé törést. A pekingi Central Business District ugyanis nem lehet több 180 méternél. A kínai lapok szerint ez az intézkedés része annak a tervnek, amely 22 millióra akarja korlátozni a főváros lélekszámát.

A rendszabály életbe lépése előtt azonban néhány hónapon belül befejezik a China Zun tornyot, amely a maga 528 méteres magasságával, 108 emeletével Peking nagyságának szimbóluma lesz. Olyan formát ölt, mint a „csun” nevű ókori boroskancsó, amelyet rituális célokra használtak és amely a tisztelet jelképe volt. A megrendelő a Citic Group közbeszerző társaság. Már csak az ablaküvegek vannak hátra az utolsó emeleteken, ami már rutinmunka, de a Citic különös módon nem rendezte meg a szokásos ünnepséget a tető felrakása után. Magyarázatot nem adtak rá. Úgy hírlik, hogy a probléma a beüvegezett panoráma-terasz, ahonnan kilátás nyílik Pekingre és a Tiltott Városra, amely múzeum lett, valamint a kormány székhelyére.

A helyét Mao Ce-tung elnök választotta ki még 1949-ben. A China Zun teraszáról távcsővel az ott folyó élet néhány mozzanatát is el tudná kapni az indiszkrét turista. Állítólag sötét üvegek felrakásával próbálják ennek elejét venni.

Sanghajban nincsenek hasonló bonyodalmak. Tavaly nyilt meg a Pudong, Kína legmagasabb tornya, az antennájával együtt 632 méter magas, 128 emeletes, 16 ezer ember fér el benne. Ennél is magasabbak állnak nemsokára Vuhanban, Csengtuban és Szucsouban. Formájukat tekintve a párt útmutatása alapján a kínai kulturális hagyományokat folytatják.

Az Egyesült Államok tartja egyelőre a világrekordot 533 felhőkarcolóval, Kína 470-nél tart. Mivel azonban az amerikaiak a következő évtizedekben nem terveznek 30-nál többet, könnyen lehet, hogy Kína ugrik majd a világranglista élére.