2017 márciusában Oregon államban egy nyugdíjas otthonban egy ágyhoz kötött 73 éves embert keresett meg a rendőrség és arra kötelezte, hogy adja meg DNS-adatait.

Nem követett el semmit, de a nyomozók megtalálták genetikai öröksége adatainak egy részét egy adatbázisban, miközben egy sorozatgyilkos után nyomoztak. Néhány hónappal később ugyanezekkel a módszerekkel dolgozva letartóztatták Joseph DeAngelót, akit azzal gyanúsítottak, hogy azonos a „Golden State Killerrel”, akit legalább 12 gyilkosságért és 50, 1970 és 1980 között elkövetett erőszakért köröztek.

A felhasznált DNS-adatok nem egy bűnügyi nyilvántartásból származtak, hanem egy genealógiai adatbázisból, amelynek az emberek ezrei adják meg önként ezeket az adatokat. Az ilyen adatbázisok segítségével ajánlják a családfa összeállítását a genetikai örökség alapján. Ez által rá lehet találni a család azon közeli vagy távoli tagjaira, akikkel azonos jellemzőkkel rendelkeznek.

Ezekkel az adatokkal azonban az a probléma, hogy nincsenek biztonságban.  Egy tanulmány szerint, amelyet a Columbia egyetem, a jeruzsálemi Héber Egyetem és paradox módon egy genealógiával foglalkozó MyHeritage társaság készített, 2018 áprilisáig több mint 18 millió ember vetette magát alá kereskedelmi célú cégeknál genetikai tesztnek és csak 2017-ben 7 milliót adtak el belőlük. Az eredmény: összehasonlítva egy európai származású amerikai génjeit az adatbázisok DNS-adataival, 60%-os szerencsével meg lehetne találni egy harmadfokú rokont és el lehetne jutni hozzá családján és más mutatókon keresztül. És ez még csak a kezdet – mondják a kutatók. Ezzel a technikával hamarosan az összes európai származású amerikai érintett lehet.

Miért éppen ők? – vetette fel a kérdést a Le Nouvel Observateur. A válasz: mert jelenleg ők adják a szolgáltatók klienseinek nagy részét. A kutatók által vizsgált profilok 75%-nál találtak Európából, főleg Észak-Európából származó géneket. Ez azonban a jövőben változhat és a jövőben egy DNS-en alapuló genealógia megjelenhet a EU-országokban is.

Az utóbbi hónapokban a rendőrség is kezdi felhasználni ezeknek a szolgáltatóknak az adatait a gyanúsítottak felkutatásában. Ezek a nyomozások többségükben a régóta nem megoldott bűnügyekben folynak, azonban volt egy 2018 áprilisi ügy is, amelyet ily módon oldottak meg.

Azt lehetne gondolni, hogy normális dolog a rendőrség rendelkezésére bocsátani az adatbázisokat a közbiztonság erősítése érdekében, de vigyázni kell arra, hogy ez egyensúlyban maradjon a magánélethez való jogokkal – figyelmeztetnek a kutatók.  Vita folyik erről, mint ahogy kiderült abból a nézeteltérésből, amely szembeállította az Apple-t az FBI-jal, amikor ez utóbbi hozzáférést akart valaki iPhone-jának kódolt tartalmához.

Lehet, hogy a politikusok és a nagyközönség helyeslik, hogy a rendőrség felhasználja ezeknek a szolgáltatóknak az adatait, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy az adatok mindenki számára hozzáférhetők lehetnek és nem is nehezen.  A kutatók által leírtakból is kiderül, hogy levették egy olyan névtelen nő genómájának adatait, aki részt vett a utahi egyetem kutatásaiban. Ezeket összehasonlították a genealógiai kereskedelmi bázisok adataival és kb. egy órai munkával rátaláltak egyik ősére. Majd kikeresték azokat az utódokat, akiknek a demográfiai adatai összeegyeztethetők voltak az anonim nőével. Ezzel eljutottak a születése évét megközelítő adathoz. Egy napi munkával, néhány száz utód adatainak átböngészése után megtalálták az anonim genóma tulajdonosát.