Közeli szupermarketünkben vettem egy mélyhűtött sóskakrémet, amelyet 450 grammosnak írtak. Már akkor gyanús volt, amikor kibontottam, mert szinte eltűnt a zacskóban. Aztán amikor feltettem főni, akár hogy ügyeskedtem, a korábbi mennyiségnek legfeljebb a fele jött ki belőle. No és persze az ára is változott, naná, hogy nem lefelé. Hogy is mondta a törökmézes a Pál utcai fiúkban? „Hát most drágább, hát most kevesebb”.

Itt a világ vége! A fent említett kereskedelmi egységben az italpultok környékét vizslatva rábukkantam egy üveg fahéjas ízesítésű Tennessee Jack Daniels whiskey-re. Az amerikai whiskey-k királyát, amelynek 12 éves változatából csak rendkívüli alkalmakkor iszom, is elkapta ez a pancsolási láz, amely lassan hazavágja az egész világ söriparát. Mi ebből a tanulság? Maradok drága biokertész sógorom kósernél is kóserebb pálinkáinál… 

Ismeretlen ismerősök meghekkelték az előválasztás szerverét. Nekem napok óta parancsfájl/alkalmazás dolgozik a gépemen, lassítja, lefagyasztja folyamatosan. Már régóta nem hiszek a véletlenekben…

Nem irigylem az egykor független ingyenes újság munkatársait, akiknek minden napra ki kell találniuk valamit a címlapra a főpolgármester ellen. Valamikor a legnagyobb szennylapnál volt elvárás, hogy ugyanarról a celebről kellett két héten keresztül minden nap valamit írni, amíg nevezett celeb nem mondta, hogy hagyják békén. Főszerkesztő ugyan megsértődött, mondván, ők csináltak abból a kurvából sztárt, aztán keresett magának más celebet.

És azokat sem irigylem, akik nevüket adták ahhoz a 800 milliós propagandafilmhez, amelyben az örök közellenséget akarták lejáratni. Mintha Futbólia nagyura egymás után lőné kapásból, félollóval az öngólokat…

„Olyan éhes vagyok, mint egy politikai fogoly” – sóhajt fel egy nő a Margit kórház ambuláns rendelésének várójában. Vajon kenyérre vagy szabadságra éhezett-e?

Hálátlan hazaárulónak nevezi a miniszterasszony azokat a fiatalokat, akik elhagyták az országot. Ezek szerint a vezérlő leánya és veje is e kategóriába esik? Vagy a szajrémentés más elbírálás alá esik?

Szombat reggel. Most nyílik a vadász-szemfényvesztés. Magányos, józan, de elég rosszul öltözött férfit igazoltat a kihalt Nyugati-aluljáróban egy rendőr, mellette terepszínű ruhás katona, vállán géppisztollyal.

Mostanában sokszor negyedórákat kell várni, hogy Budapesten telefonon taxit rendelhessünk. Lehetne persze alkalmazást letölteni, de így is épp elég illetéktelen behatolásnak vagyunk vétlen áldozatai. Apám, aki két évvel ezelőtt, 87 évesen abbahagyta a vezetést, és mostanában gyakrabban taxizik, azt javasolja, hogy a várakozási idő alatt az állandóan ismétlődő monoton zene helyett inkább meséljenek vicceket a kuncsaftoknak. Már ha vannak még viccek. A legfrissebbeknek is lassan akkora szakálluk lesz, mint Makács úr vonaton utazójának.