Mindenki tudja, hogy mekkora különbség lehet egy ember szavai és cselekedetei között. Így van ez például, amikor közvélemény-kutatók felmérést készítenek a szavazati szándékokról, és aztán gyakran kiderül, hogy a többség – finoman szólva – nem mondott igazat. Vagy azért, hogy előbb leszálljanak róla, vagy azért, mert még ő maga sem tudta, vagy azért, mert úgy gondolta, a saját közegében a lehető legelfogadhatóbb választ adta. Éppen ezért nem egyszer bekövetkezett már, hogy a valódi voksolás eredménye köszönőviszonyban sem volt az előzetes felmérésekével.

Ahhoz, hogy kiderüljön, ki ad őszinte és hiteles válaszokat, elég az N400 nevű agyhullámot tesztelni. Olasz, brit és ausztrál kutatók a Scientific Reports-ban elektro-enkefalogrammal mérték 69 férfi és nő agyhullámait a 2019-es európai választások előtt. A kísérlet során olyan kardinális kérdésekben kellett állást foglalniuk, mint a migráció, a gazdaság, az európai unió, és az anti-establishment-mozgalom.

A tudósok elsősorban az N400 agyhullám működésére koncentráltak. Ez a hullám főleg olyankor keletkezik az agyunkban, amikor olyan ingerekkel találkozunk, amelyek ellentétesek az objektív valósággal, vagy saját erkölcsi, és más értékrendünkkel. Például politikai nézeteinkkel. A neve onnan származik, hogy 400 ezredmásodperc alatt keletkezik.

Egy héttel a szavazás után a kutatók ismét felvették a kapcsolatot a kísérleti alanyokkal, és megkérdezték tőlük, kire szavaztak. Kiderült, hogy előzetes válaszaiknál jól működött az N400-teszt minden alkalommal, amikor valójában más volt a véleményük. Megállapították, hogy a hagyományos közvélemény-kutatásoknál 59%-kal pontosabb előrejelzést lehetne így készíteni.