„A szigeti férfiak tiszták és megnyerő külsejűek, egyszerűségükben nem törődnek azzal, hogy eltakarják magukat, a nők sem. A szobában helyeztek el minket is, ahol a férj, a feleség és a gyerekek is aludtak. Előttünk vetkőztek le, amikor alufni mentek és ahogy szokásuk volt, csütörtökönként, amikor fürödni mentek, otthon levetkőztek és együtt mentek a vízbe nők és férfiak” - így írta le a Lofoten-szigetek lakóit az első olasz, aki hajótörést szenvedett a szigetektől 200 km-rel az Északi-sarkkör felett. A norvégok vendégszeretete mentette be Pietro Querinit és társait 1432. május 15-én. Amikor visszaindultak Velencébe, telerakták hajójukat szárított tőkehallal, aminek az lett a következménye, hogy ez beépült a velencei konyhaművészetbe és fix pontja lett még az 1563-as trentói (tridenti) zsinat általi böjtmenünek.
E blog szerkesztője első ízben akkor hallott a Lofoten-szigetekről, amikor Verne Nemo kapitányának végén Arronax professzor és társai a Nautilusról a Malmström-örvényen át megszökve Lofoten egyik szigetén térnek magukhoz.
Az öt szigetet - Austvågøy, Gimsøya, Vestvågøy, Flakstadøya, Moskenesøya – amelyeket régen hajók kötöttek össze, most alagutak köztük tengeralattiak, valamint szamárhátú hidak fonnak egybe, még a nagy halászhajók is elférnek alattuk. Mindenhol látni lehet halszárítókat a mai napig.
Aki ide akar utazni, annak érdekes előtte elolvasni Querini úti jelentését, amelyet a velencei szenátusnak írt.
Bodo városából hajóval lehet megközelíteni ma Lofotent. Az út közel három óra hosszat tart Moskenesig. sziklás, piramishoz hasonlító hegyek, halászkikötő jellegzetes piros kis házakkal. A természet egyik kincse ezen a vidéken a sarki málna, amelyet először 1658-ban írt le Olof Rudbeck, az uppsalai egyetem tanára. Csodálatos íze miatt hercegek eledelének is nevezik. Ezen a tájon egyébként 27 féle erdei gyümölcs terem.
Az igazi nagy kincs természetesen a halászat. A tőkehalak a Barents-tengerből érkezve január és április között itt rakják le ikráikat. A Golf-áramlatnak köszönhetően itt a hőmérséklet sokkal enyhébb, mint az azonos szélességi fokon fekvő területeken. Nyáron a fehér éjszakák, télen a sarki fény nyújt felejthetetlen látványt.
A szigeteken a 6. századtól éltek emberek. Itt találták meg Észak-Norvégia legnagyobb viking települését. A szigetcsoport legjelentősebb városában, Borgban berendezett múzeumban látható, hogyan éltek, milyenek voltak a házaik. A régészek itt ásták ki a legnagyobb viking házat, amely 83 méter hosszú volt. A rekonstruált ház ma élő múzeumként működik.
A szigetek természeti érdekességei közé tartozik a Holfsid, az a 800 méteres hegy, amely változtatja a formáját aszerint, hogy milyen perspektívából nézik. A szigetek vizeiben van a világ legmélyebben fekvő korallzátonya, kis fehér korallok ezrei, amelyek, amikor elpusztulnak, szétmorzsolódnak, a hullámok hátán a partokra kerülnek és vakító fehérré változtatják azokat - írta a NAtGeo.
,
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
