Színek és foltok

Göbölyös N. László blogmagazinja

2020. jan 23.

Érdemes-e megőrizni Walt Whitman házát?

írta: Göbölyös N. László
Érdemes-e megőrizni Walt Whitman házát?

walt-whitman-house-99-ryerson-street-wallabout-lpc-3.jpg

Walt Whitman (1819 – 1892), a modern amerikai költészet előfutára csak rövid ideig, 1855-56-ban  élt Brooklynban, a Ryerson Street 99. számú házában, de ekkor jelentette be élete főművét, a Fűszálakat (Leaves of Grass), amelyet aztán egész életében bővített, csiszolgatott.

Tavaly, a költő születésének 200. évfordulóján számos megemlékezést tartottak. Ekkor került napirendre egykori otthonának sorsa.

A Walt Whitman Initiative fontosnak tartja a ház védelmét, annál is inkább, mert villanegyeddé akarják átalakítani Brooklyn Clinton Hill kerületét, és  nagy az építési vállalkozók érdeklődése.

A New York City Landmarks Preservation Commission, a bizottság, amely értékeli a kulturális hagyományokat őrző épületeket, ...

Tovább Szólj hozzá

irodalom kultúrtörténet USA Walt Whitman

2020. jan 22.

A digitális szerelem újabb tartozéka az okos karkötő

írta: Göbölyös N. László
A digitális szerelem újabb tartozéka az okos karkötő

index_21.jpg

Amikor a szerelmesek távol vannak egymástól, elég két karkötő és egy klikk, hogy érintkezni tudjanak.

A szavaknál gyorsabb módja így üzenni a partnernek, hogy rá gondolunk, mert érzi rezgésünket. Az Egyesült Államokban máris megőrülnek érte.

Mi lesz vajon a szerelem digitalizációjában az újabb lépés? Lassan már nem is lesz szükség valóságos érintésre? – teszi fel a kérdést a La Repubblica.

A pszichológusok szerint a személyes kapcsolatot soha nem fogja semmiféle digitális kütyü helyettesíteni, holott éppen abban az irányba haladnak. Vannak kutatók, akik már a „távszaglás” megvalósításán munkálkodnak.

Az USÁ-ban működik a VRLFP platform (Virtual Reality Looking For Partner), amely a tökéletes megoldást ...

Tovább Szólj hozzá

szerelem érzékek digitalizácó

2020. jan 21.

Hogyan vált atmoszféránk lélegezhetővé?

írta: Göbölyös N. László
Hogyan vált atmoszféránk lélegezhetővé?

breathableat.jpg

Az oxigén a Föld fejlődése során érte el a jelenlegi szintet egy spontán folyamatban, amelyben szerepük volt az óceánoknak, az atmoszférának, a foszfor ciklusainak és a klorofillos fotoszintézisnek. Nem szükséges okként nagy biológiai vagy geológiai változásokat feltételezni – vonja le a következtetést a Science-ben megjelent tanulmány, amelyet a leeds-i egyetem kutatói írtak.

Geológiai nyomok mutatják ki, hogy a Föld kezdeti atmoszférájában nem volt oxigén. 2,2-2,4 milliárd évvel ezelőtt kezdődött el az első oxigenizációja. Majd következett másik kettő, az egyik 800 millió évvel ezelőtt, az életformák diverszifikálódásával és az első állatok kifejlődésével párhuzamosan. A másik 450 millió évvel ezelőtt, amikor az ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány geofizika atmoszféra

2020. jan 20.

Érintés nélküli ekográfia lézeres ultrahanggal

írta: Göbölyös N. László
Érintés nélküli ekográfia lézeres ultrahanggal

mit-laser-ultrasound_0.jpg

Jön a legújabb generációs ultrahangos vizsgálat, amely szükségtelenné teszi a testtel való érintkezést.

 A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói egy új ultrahangos lézertechnikát dolgoztak ki, amely távirányítással hanghullámokat generál, és ezek áthatolnak a testen. Egy másik távirányítású lézer felfogja a visszaverődő hullámokat, amelyeket a kutatók a hagyományos ultrahangos felvételekhez hasonlóan értékelhetnek.

 A Light: Science and Applications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint most először sikerült emberi szervekről előállítani ilyen felvételeket.

 A kutatók ultrahangos felvételeket készítettek az önként jelentkezők alkarjáról, és tanulmányozhatták az izom-, zsír-, ...

Tovább Szólj hozzá

kutatás orvostudomány USA

2020. jan 18.

Michelangelo előbb fedezte fel a nyaki verőeret, mint az orvostudomány

írta: Göbölyös N. László
Michelangelo előbb fedezte fel a nyaki verőeret, mint az orvostudomány

david-michelangelo-accademia.jpg

A reneszánsz nagy mestere remekművének, a Dávidnak ez a részlete 500 évig elkerülte a figyelmet. A nyaki verőér egyébként sok szobron és általában az emberen sem látható. A Firenzében kiállított szobron azonban „kidagad”, ami mutatja Michelangelo különleges megfigyelő képességét.

A JAMA Cardiology-ban jelent meg nemrégen egy indianapolisi orvos cikke. Olaszországi látogatásakor figyelt fel a dologra és írásában elmagyarázza, hogy a verőér akkor válik láthatóvá, amikor valaki felajzott állapotban van, vagy magas a vérnyomása, illetve szívműködési problémái vannak. Dávid fiatal ember, jó a fizikai állapota, az ő esetében Michelangelo nyilván a feszültséget akarta ábrázolni, amit a Góliát elleni küzdelem miatt érzett. ...

Tovább Szólj hozzá

2020. jan 17.

A hidegháború egy 400 millió dolláros csekkel kezdődött

írta: Göbölyös N. László
A hidegháború egy 400 millió dolláros csekkel kezdődött

imrs_php.jpg

Harry S. Truman amerikai elnök megmentette Görögországot a csődtől és elindította a Marshall-tervet, amellyel vissza akarta tartani a Szovjetunió terjeszkedését a II.világháború után elszegényedett Európában.

Minden európai népnek joga van megválasztani azt a kormányzati formát, amely biztosítja a szabad választásokat és a demokratikus intézmények működését – mondta ki az 1945 februári jaltai konferencia, és ezt úgy értékelték, mint Franklin D. Roosevelt amerikai elnök és Winston Churchill brit kormányfő győzelmét Joszif Sztálin terjeszkedő terveivel szemben. Sztálin azonban erre állítólag így reagált: „Nem számít, megcsináljuk másképpen”. És így is lett: látszólag demokratikus választásokkal még olyan országok ...

Tovább Szólj hozzá

hidegháború USA Harry S.Truman Marshall-terv

2020. jan 16.

Milyen egy Instagram-influencer párjának lenni?

írta: Göbölyös N. László
Milyen egy Instagram-influencer párjának lenni?

5ac69d4c200000d30ceb3ffb.jpeg

Minden jelentős közösségi média-influencer mögött, ott van egy odaadó pár, akinek szinte teljes idejét kitölti partnere oldalának, blogjának kiszolgálása.

Olyan emberekről beszélünk, akik végtelen türelemmel fotóznak, és saját maguknak kevés szabad teret hagynak – még a telefonjukban is.

Hogyan működnek az ilyen párkapcsolatok? E tapasztalatokat osztották meg férjek és feleségek  a Huffington Posttal.

Rendszerint az Instagram-társak a fotósok, és ők állnak a több ezer lájkot hozó publikációk mögött. Gyakran ők foglalkoznak másik felük üzleti vagy marketing-dolgaival is. A megrendeltek posztok jól jövedelmezhetnek. A nagyobb cégek egy kampányért akár 130 eurót is fizetnek az influencereknek és több tízezret egy-egy ...

Tovább Szólj hozzá

média társadalom életmód Instagram

2020. jan 15.

A hosszú élet titka: szerelem 65 éven túl

írta: Göbölyös N. László
A hosszú élet titka: szerelem 65 éven túl

154454957-aad6dd80-4188-4576-b825-b42a8bf7ebe2.jpg

A szerelem 65 éves kor után ma már nem meglepő, mert hosszabbodik az átlagéletkor és az egészségi állapot is javul.

A Japán Geriátriai Társaság felmérése szerint ehhez a szerelem is hozzájárul. A felmérésben megállapították, hogy az „idős” kifejezés tartalmilag módosult, 6 és 75 év között csak az időskor előtti időszakról beszélhetünk, az időskor határai ma már 75 és 89 év közé esnek.

A felmérés azt mutatja, hogy a szerelmes 70 éveseknek jó az étvágyuk, energikusak. Ez vonatkozik Olaszországra is – írja a La Repubblica – ahol egyre több 65 éven felüli törődik az egészségével, sportol és ügyel az étrendjére. És ezt nemcsak saját magukért teszik, hanem azért is, hogy másoknál is tetszést arassanak.

...

Tovább Szólj hozzá

egészség életmód időskor Japán Olaszország

2020. jan 14.

Hogyan építették a megalitokat?

írta: Göbölyös N. László
Hogyan építették a megalitokat?

walking-assembly-matter-design-studio-mit_dezeen_hero.jpg

Lehetséges, hogy a stonehenge-i köveket, vagy a Húsvét-szigeti szobrokat puszta kézzel és nem különleges gépezetekkel, esetleg rabszolgák ezreivel építették.

Brandon Clifford, a MIT kutatója egy sor demonstrációval bizonyította, hogy felvetésének van alapja. Véleménye szerint az építőanyagok minősége és súlypontjának megtalálása volt a megalitok felállításában a döntő tényező.

„Amikor holland felfedezők először jutottak el a Húsvét-szigetre, megkérdezték az őslakosokat, hogyan mozgatták az óriási köveket. Nem mozgatták, mert maguktól mozogtak – volt a válasz. Ez persze nem teljesen így volt – mondja Clifford – a megalitokat darabonként úgy mozgatták, hogy jobbra-balra hengergették őket. Ezt nevezi a szerző ...

Tovább Szólj hozzá

építészet kultúrtörténet USA MIT Húsvét-szigetek

2020. jan 13.

A müncheni angyal

írta: Göbölyös N. László
A müncheni angyal

geli3-u43060584597655sjb-u31605171152491vc-656x492_corriere-web-sezioni.jpg

Fabiano Massimi olasz író regényei általában úgy születnek, hogy képzeletét megragadja egy hír és azokból kerekít ki egy egész történetet.

A müncheni angyal című könyvének alapjául ezúttal egy 1931-es hír szolgált, amely szerint a bajor főváros központjában lévő elegáns lakásában a Geli néven ismert Angelika Raubal öngyilkos lett. Egy 6,35 mm-es Walther pisztollyal lőtte agyon magát. A korabeli lapokat elsősorban a lakás tulajdonosának kiléte foglalkoztatta. Az illető a lány nagybátyja, és egyben gyámja is volt.

Ez az ember nem akárki volt, egy „feltörekvő csillag”, akinek hatalomra jutásáról sokan féltek és akiben ugyanakkor sokan reménykedtek. Adolf Hitlernek hívták.

Közismert, hogy kancellárrá választása ...

Tovább Szólj hozzá

történelem irodalom nácizmus Olaszország Hitler Angelika Raubal

2020. jan 11.

A mágneses északi pólus Szibéria felé mozog

írta: Göbölyös N. László
A mágneses északi pólus Szibéria felé mozog

190205131250-north-magnetic-pole-shift-exlarge-169.jpg

A greenwich-i szélességi körön keresztül Szibéria felé halad az északi mágneses pólus, és ez a jelenség, amelyet hónapok óta figyelnek, megzavarhatja a tengeri navigációt és az okostelefonok alkalmazásait.

A mágneses északi pólus a Föld felszínének egy olyan pontja, ahol a legbelsejében mozgó folyékony vas által alkotott goemágneses mező áramlásának vonalai merőlegesek és a talaj felé irányulnak.  Pozíciója befolyásolja az iránytűk és a navigációs rendszerek működését.

A mágneses északi pólus, a földrajzitól eltérően, nem mozdulatlan, egyre gyorsabban és kiszámíthatatlanabbul változtatja a helyét. Így, miután évszázadokig a kanadai sarkvidéken mozgott, a 90-es évektől kezdve felgyorsult és addig még soha nem ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány geológia mágneses pólusok